Külügy: Nem változott hazánk atlanti orientációja

Prőhle Gergely szerint a keleti nyitás kapcsán arról van szó, hogy a külpolitikában és különösen a külgazdaságban is nagy szükség van az összes lehetséges kapcsolatrendszer kiaknázására. „Akárhova utazik is a miniszterelnök, akármilyen súlyok alakulnak ki egy-egy rövidebb időtartamon belül, nem igaz, hogy változtatás történt volna az ország külpolitikai orientációjában” – fogalmazott. A nyugat vagy kelet kérdéséről szólva kifejtette: Európa szerte látható, hogy a válságos időszakból való kilábalás érdekében mindenki diverzifikálja a gazdasági, kereskedelmi és az energia beszerzését érintő kapcsolatait.

 

A 28 tagú Európai Unióban mutatkozó és várható zavarok közé sorolta a jómódú államokban élők körében is egyre erősödő szkepticizmust az egész európai projekt működtetéséről. Kétség jelentkezik azzal kapcsolatban is, hogy a szolidaritás - mint az európai együttműködés egyik legfőbb alapértéke és mozgatórugója – milyen mértékig vállalható a jövőben. Az EU kétoldalú kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerint az ügyben a szolidaritás kifejeződéséért mindkét oldal politikusai részéről realisztikus és világos magyarázat szükséges.

 

Kitért arra: az unión belül kialakuló regionális együttműködéseknek - mint a Visegrádi Együttműködés, amelynek jelenleg Magyarország a soros elnöke - kisebb országok esetén nagy jelentősége van az európai érdekérvényesítés szempontjából is. Fontosnak nevezte a V4 továbbfejlesztését, különösen annak a gazdasági együttműködést serkentő elemeit. Szavai szerint az országok együtt olyan forrásokat tudnak mozgósítani, amelyekre egyedül nem lennének képesek. A magyar elnökség két legfontosabb elemének az országok közötti infrastruktúrafejlesztést és az energiahálózatok összekapcsolását nevezte. Az orosz gáztól való függőségből az épülő folyékony gázt fogadó lengyel vagy horvát állomásokkal nem lehet kilépni, de a visegrádi gáz- és áramhálózatok összekötésével „nagyobb mozgásterünk nyílik”. Hozzátette: ez nagyban befolyásolja az ország tőkevonzó képességét, és a megújuló energiák rendszerbe táplálását. „A Visegrádi Együttműködésben minél több cső és vezeték szeli át az országot, annál jobban járunk” – fogalmazott.

 

A miniszterelnök látogatásai – India, Japán, Kína, Törökország – is jelzik, hogy ezekben az országokban Magyarország, mint a V4 és az EU tagja, sokkal attraktívabb, mintha egyéni kis országként lépne föl – fejtette ki. Ismertette: egy V4 ismertségével kapcsolatos kutatás szerint a magyarok döntő többsége a gazdasági együttműködést tekinti alapértéknek.