Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. „Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan” – fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja. Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem – mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.
A független Lenhardt Balázs arra kérdezett rá, hogyan honorálja mindezt Szlovénia? Arra is választ várt, mindez nem veszélyezteti-e a magyar védelmi képességeket. A miniszter úgy válaszolt: a Magyar Honvédség olyan képességekkel rendelkezik, hogy a honi védelem mellett egy szomszédos, baráti állam légterének felügyeletéért is felelősséget tud vállalni. A bevetések pedig növelik a légierő szakmai színvonalát - tette hozzá. Csóti György (Fidesz) kiemelte: Szlovénia lényegesen több pénzügyi hozzájárulást fizet a NATO-ba, mint Magyarország, amiért nem tudja megvédeni légterét. Lenhardt Balázs egy másik felszólalásában kijelentette: „mennyivel szebb lenne, ha a magyar honvédség felszabadító alakulataival vonulna be Lendvára”.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közölte: „nehogy már azokkal az üveggyöngyökkel próbáljuk boldogítani a Szlovéniában élő, elcsatolt területeken, a Muravidéken élő magyar testvéreket, hogy végre az elcsatoltságuk ugyan nem szűnik meg, de a magyar költségvetés pénzéből magyar gépek fogják őket védeni”. A képviselő Magyarország kötelességének nevezte a nemzetegyesítés megvalósítását. Feltette a kérdést: mennyibe kerül mindez az ország számára? Azt is kérdezte: nem kellett volna leülni a szlovénokkal tárgyalni, akik szerinte megszállva tartanak magyar területet? Kijelentette azt is: Magyarország hadseregét a trianoni békediktátum szintjére süllyesztették a 2010 előtti „hazaáruló kormányok”.