Felvilágosította a Fidesz Magyar Pétert: elbújhat a tiszás szégyenében
„Aki azt gondolja, hogy minden nőt megkaphat, az egy nőt sem kap meg igazán” – jegyezte meg a Fidesz-frakció.
A Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottság módosító javaslattal próbált finomítani a törvényen, kezdeményezve, hogy tantárgyanként ne kettő, hanem három tankönyv közül választhassanak az iskolák, de a parlament leszavazta a kezdeményezést. A tankönyvpiac államosítására az összes ellenzéki frakció mellett a fideszes Pokorni Zoltán és Bencsik János is nemet mondott.
A parlament keddi döntésével állami feladatként határozta meg a tankönyvellátást. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap benyújtott törvényjavaslatát kivételes sürgős tárgyalás után fogadták el 236 igen szavazattal, 73 nem ellenében és két tartózkodás mellett. Az előterjesztésre az összes ellenzéki frakció mellett két fideszes politikus, az oktatási bizottságot vezető Pokorni Zoltán, valamint Bencsik János is nemet mondott.
A jogszabály értelmében az állam 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben biztosítja az ingyenes tankönyvellátást az elsőtől a nyolcadik évfolyamig. A köznevelésben használható tankönyvekről tankönyvjegyzéket kell vezetni. Az iskolák fő szabály szerint évfolyamonként és tantárgyanként a tankönyvjegyzékben szereplő két tankönyvből választhatnak. A tankönyvválasztás a fenntartó egyetértéséhez kötött.
A Ház leszavazta az oktatási bizottság módosító javaslatait, köztük azt, amely lehetővé tette volna, hogy a tankönyvjegyzékben kettő helyett három tankönyv szerepeljen.
Az indoklás szerint a 2014. január 1-jén hatályba lépő változtatásokkal jogi értelemben is megszűnik a piaci elvekre épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épülő rendszer lép. A tankönyvek fejlesztésért és kiadásáért egy állami szerv felel majd, megrendelésük, beszerzésük és az iskolákba eljuttatásuk a már működő könyvtárellátó feladata lesz.
A szabályozás meghatározza a tankönyvvé és a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás lépéseit és az abban közreműködőket. Tankönyvként az a nyomtatott vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében tankönyvvé nyilvánítottak, nyilvános pályázati eljárásban az oktatásért felelős miniszter kiválasztott vagy a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki. A miniszter nyilvános pályázatot hirdethet abból a célból, hogy a tankönyvellátásba bevonja a kiadással üzletszerűen foglalkozó kiadókat.
A javaslat indoklása szerint a jelenlegi tankönyvpiaci rend nem az állami felelősségvállalás és közfeladat-ellátás elveire építkezett, hanem arra, hogy lehetővé tegye, hogy a különböző piaci szereplők, gazdálkodó szervezetek minél nagyobb példányszámot szállítsanak az iskolákba, ezáltal is törekedve a minél nagyobb profit megszerzésére. Az új szabályrendszer a kiadók versengése helyett garanciát teremt arra, hogy az állam saját tankönyvkiadóval, kísérleti tankönyvfejlesztéssel biztosítsa a tankönyveket az iskoláknak, de nem zárja ki, hogy ahol indokolt, fenntartsák a nem állami tulajdonú kiadók bevonását a tankönyvek fejlesztésébe – olvasható az előterjesztés indoklásában.
Kedden a Magyar Nemzet Szarvas-Ballér Juditra, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnökére hivatkozva azt írta, várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert, nem tudni a kiadók hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A Nyomda- és Papíripari Szövetség azt jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését – köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét –, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás. A Magyar Nemzet arról is írt, hogy a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány.