Ma egyfajta kettős mérce érvényesül, bizonyos értelmiségi körök Magyarországon és az unióban nem hajlandók egyformán tekinteni a náci és a bolsevik diktatúra rémtetteire. A nyugati és a magyar értelmiség jelentős része megpróbálja „elszeparálni” egymástól a náci és a kommunista bűnöket, rémtetteket – mutatott rá Semjén Zsolt. Szerinte a kötet üzenete: ahogy elfogadhatatlan, hogy „félőrültek részéről van egy holokauszt-tagadó, szinte megélhetési iparág”, ugyanúgy elfogadhatatlan a „gulág-tagadó iparág” megléte is. Semjén Zsolt többek között kiemelte a kötetből az egyház sorsát az ateista államban. Megrendítőnek nevezte a gyerekek gulágját, és az orosz katona-hadifoglyok kálváriáját. Végül felidézte közelmúltbeli moszkvai tárgyalásait, ahol megállapodtak Márk pravoszláv érsekkel: az itthoni szovjet katonasírokban nyugvóknak pravoszláv keresztet állítanak, hogy ne szovjet csillag alatt kelljen nyugodniuk.
Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kurátora azt mondta: nagyon fontosnak tartják a két történész által képviselt ügyet. Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője a megjelentetés időpontját indokolva rámutatott: az a fajta ismeretterjesztés, ami a könyvben megjelenik, több mint aktuális, ahogy a múlttal való szembenézés, a gyökerek kutatása is. Az egykori Szovjetunióban, az utódállamokban és Oroszországban nagyon sok dokumentum kerül elő a tárgyalt időszakról – jelezte.
Gereben Ágnes azt mondta: a magyar olvasóknak szánja a kötetet, elsősorban azoknak, akik magukat baloldaliaknak tartják. Azért szánja nekik, mert hosszú távon káros is lehet, ha úgy tartják magukat baloldalinak, hogy tisztáznák pontosan mit is jelent az. A tisztázandó dolgok sorában pedig ott kell lennie a múlttal való szembenézésnek is – emelte ki. A rendezvényen részt vett a kormány több tagja, Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye és Kun Miklós történész.