Semjén: Félőrültek a holokausztot vagy a gulágot tagadók

Semjén Zsolt szerint a kommunista és náci diktatúrák rémtettei egyaránt elfogadhatatlanok, és megítélésükben nincs helye a kettős mércének. Erről a kormányfő kereszténydemokrata helyettese beszélt Gereben Ágnes Megtorlások a Szovjetunióban című könyvének bemutatóján kedden a fővárosban. Úgy fogalmazott, hogy a bolsevik rendszer logikája ördögi volt, létrehozói és szereplői ördögi módon vettek részt működtetésében, még akkor is, ha a rendszer előbb-utóbb őket is kivégezte. Ez a kötet is meghatározó szerepet játszik a magyar értelmiség szemének felnyitásában, benne a kettős mérce ízekre szedése történik – mondta, hozzátéve: a könyv világossá teszi, hogy a gulágok egyben megsemmisítőtáborok is voltak.

Gereben Ágnes és Kun Miklós életműve misszió, történelmi, kulturális, erkölcsi, bizonyos tekintetben politikai értelemben is – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: életművük megkerülhetetlen jelentőségű. Olyan speciális történészi tudásuk, helyismeretük, személyes kapcsolatrendszerük van, hogy pontosan tudják, „hová kell nyúlni” a dokumentumok között, illetve milyen élő szereplőket lehet megkérdezni. Munkásságukkal kinyitják a magyar értelmiség és a társadalom szemét – fogalmazott Semjén Zsolt.

Ma egyfajta kettős mérce érvényesül, bizonyos értelmiségi körök Magyarországon és az unióban nem hajlandók egyformán tekinteni a náci és a bolsevik diktatúra rémtetteire. A nyugati és a magyar értelmiség jelentős része megpróbálja „elszeparálni” egymástól a náci és a kommunista bűnöket, rémtetteket – mutatott rá Semjén Zsolt. Szerinte a kötet üzenete: ahogy elfogadhatatlan, hogy „félőrültek részéről van egy holokauszt-tagadó, szinte megélhetési iparág”, ugyanúgy elfogadhatatlan a „gulág-tagadó iparág” megléte is. Semjén Zsolt többek között kiemelte a kötetből az egyház sorsát az ateista államban. Megrendítőnek nevezte a gyerekek gulágját, és az orosz katona-hadifoglyok kálváriáját. Végül felidézte közelmúltbeli moszkvai tárgyalásait, ahol megállapodtak Márk pravoszláv érsekkel: az itthoni szovjet katonasírokban nyugvóknak pravoszláv keresztet állítanak, hogy ne szovjet csillag alatt kelljen nyugodniuk.

Mészáros József, a Barankovics Alapítvány kurátora azt mondta: nagyon fontosnak tartják a két történész által képviselt ügyet. Kovács Attila Zoltán, a Helikon kiadó irodalmi vezetője a megjelentetés időpontját indokolva rámutatott: az a fajta ismeretterjesztés, ami a könyvben megjelenik, több mint aktuális, ahogy a múlttal való szembenézés, a gyökerek kutatása is. Az egykori Szovjetunióban, az utódállamokban és Oroszországban nagyon sok dokumentum kerül elő a tárgyalt időszakról – jelezte.

Gereben Ágnes azt mondta: a magyar olvasóknak szánja a kötetet, elsősorban azoknak, akik magukat baloldaliaknak tartják. Azért szánja nekik, mert hosszú távon káros is lehet, ha úgy tartják magukat baloldalinak, hogy tisztáznák pontosan mit is jelent az. A tisztázandó dolgok sorában pedig ott kell lennie a múlttal való szembenézésnek is – emelte ki. A rendezvényen részt vett a kormány több tagja, Mádl Dalma, a néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye és Kun Miklós történész.