Nem kerül az Országgyűlés elé Kishantos ügye

Szabó Rebeka, a határozati javaslat beterjesztője azzal érvelt, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre, és 15 éve vegyszermentes ökológiai gazdálkodást folytat az államtól bérelt területeken. A központ nonprofit módon működik, és nemcsak ökológiai gazdálkodást folytat, hanem népfőiskola tevékenységet is végez, oktatja is a biogazdálkodást.

A képviselő kifogásolta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem hosszabbította meg a kishantosi vidékfejlesztési központ haszonbérleti szerződéseit, amelyek október 31-én jártak le, ehelyett „szétszedte” a központ 452 hektáros földterületét, és 10 részletben megpályáztatta. A feltételek között az ökogazdálkodás folytatása nem szerepelt, és a központ egyetlen pályázata sem nyert.

Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke kifejtette: nem jellemző, hogy az Országgyűlés olyan határozati javaslatot fogadna be, amelyet egy cég érdekében nyújtottak be. Ezzel a javaslatot nem szokásos parlamenti indítványnak minősítette. A bizottságot nem tartotta illetékesnek az ügyben a „döntnöki” szerepre, mivel – mint mondta – a testületnek ebben a kérdésben nem volt, és nem is lesz semmilyen jogköre.

Szabó Rebeka szerint ez nem politikai, hanem társadalmi ügy, hiszen a kishantosi központ megmentése érdekében számos civil szervezet és biogazdálkodással, illetve biotermék-kereskedelemmel foglalkozó cég és magánszemély fogott össze.