Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a párttörvény szerint költségvetési szervtől, állami vállalattól, közvetlen költségvetési, vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást párt nem fogadhat el, miként külföldi államtól és névtelen támogatótól sem. Ha mégis elfogad, akkor ezt köteles 15 napon belül a központi költségvetésbe befizetni, és ezzel az összeggel csökken a párt állami támogatása is. A büntető törvénykönyv (Btk.) szerint, ha elfogadtak ilyen támogatást, ám azt nem jelentették be, akkor csalást követtek el. Az új Btk. nevesíti a költségvetési csalás tényállását is, amelynek ugyan nincs visszamenőleges hatálya, de mulasztásos elkövetés létezik – tette hozzá a politikus.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártok éves beszámolóiban nevesíteni kell az 500 ezer forint feletti összeget adományozót, külföldi támogatónál pedig ezt 100 ezer forint felett kell megtenni. A Gyurcsány Ferenc által említett időszakról készült, tehát a 2009-es és 2010-es beszámolók nem tartalmaznak ilyen információt. A fideszes képviselő szerint így ha igaz, amit Gyurcsány Ferenc mondott, akkor fennáll a magánokirat-hamisítás gyanúja. Ha pedig az MSZP közreműködött abban, hogy valótlan legyen az Állami Számvevőszék beszámolója, az felveti a közokirat-hamisítás gyanúját is.
Mint elmondta: az országgyűlési képviselő hivatalos személy, így köteles a hatóságokat tájékoztatni bármilyen a központi költségvetésből kapott vagy oda be nem fizetett jogtalan támogatásról. Ha egy hivatalos személy, illetve az általa képviselt párt jogtalan előnyt szerez, vagy jogtalan vagyoni hátrányt okoz, akkor a hivatali visszaélés gyanúja is felmerül. Álláspontja szerint az MSZP-nek és a magyar közélet egészének az érdeke, hogy ebben a kérdésben tiszta vizet önthessenek a pohárba.