Koltay András: A közéleti vitákat más mércével kell mérni

Véleménye szerint ezt akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a szólásszabadság gyakorlása fáj nekünk, vagy éppen ellenünk hat, vagy bánt minket. Koltay András a népfőiskola Keleti Nyitás Kollégiuma hallgatói előtt tartott előadásában a szólásszabadság mellett a másik aspektusnak a személyiségi jogok védelmét nevezte, amelyet a szólásszabadság, illetve a média képes megsérteni.

Hangsúlyozta: a szólásszabadság és a személyiségi jogok ütközésekor a jog nem tud olyan megoldást adni, amely mind a két szemben álló számára „egyaránt üdvözítő és elfogadható”. A kiinduló jog az Alaptörvény, amely nem közvetlenül alkalmazott jogszabály, mégis az emberi személyiség számos aspektusát védi, többek között a jó hírnevét, a becsületét, a méltóságát, és biztosítja a szólás és a sajtó szabadságát is – fűzte hozzá. Utalt arra, hogy a közéletben folytatott vitákra másféle szabályozást kell alkalmazni, mint a magántermészetű vitákra.

A Médiatanács tagja emlékeztetett az Alkotmánybíróság (Ab) 1994-es meghatározására, amely szerint hatósági személy, hivatalos személy, illetve a közszereplő politikus az, akinek szűkebb személyiségvédelmi jogai vannak, mint a magánszemélyeknek. Hozzátette azonban, hogy ezt az Ab nem tehette kötelezővé a jogalkalmazó bíróságok számára, ez csak egy kiindulópont. Véleménye szerint ezt a joggyakorlat alaposan kibővítette.

Úgy fogalmazott: mindenki, aki a nyilvánosság előtt szerepel, az közszereplőnek számít és a személyiség védelme eleve csökkentett mértékben tud csak érvényesülni. Koltay András meghatározása szerint valójában nem a személy státusza lényeges, hanem az, hogy mikor lép a nyilvánosság elé. A közszereplés ténye és nem a személy státusza dönti el, hogy ki számít közszereplőnek – tette hozzá.

Emlékeztetett az Ab 1994-es döntésére, amely szétbontotta a személyiséget esetlegesen sértő megnyilvánulásokat tényállításra és véleménynyilvánításra. Utóbbi a közszereplők esetében egyáltalán nem büntethető, legyen akármilyen szélsőséges, bántó, a tényállítások büntethetők akkor, ha hamisak. Koltay András szerint ez teljes mértékben idegen gondolat, nemcsak a magyar jogrendszertől, hanem általában véve az európai jogrendszerektől is. Ez nem más, mint egy amerikai legfelsőbb bírósági döntés átültetése a magyar jogrendszerbe – mondta, hozzátéve, húsz éve ez a magyar alkotmányos gyakorlat.

Aki ma személyiségi jogi pert indít, nem nagyon tudja megjósolni a végét – hívta fel a figyelmet a médiajogász, aki előadását az elmúlt húsz év bírósági példáival szemléltette.