A tüntetők elsősorban román és angol nyelvű feliratokon üzenték: „Autonómiát akarunk, nem függetlenséget!” „Románia a mi országunk is!” A Székely Nemzeti Tanács hírszolgálata szerint mintegy hatvan-hetvenezren hallgatták végig a menetelést megelőző ökumenikus istentiszteleteket, de valamennyi helyszínre folyamatosan áramlik a tömeg. Az istentiszteleteket követően elindultak egymás felé a menetoszlopok a Brassót Bákóval összekötő országút ötvenhárom kilométeres székelyföldi szakaszán. A tömegben négy darab, 250 méter hosszú székely zászlót is kifeszítettek, egyet-egyet a felvonulás két végpontján, Kökösön és Bereckben, illetve a rétyi keresztútnál és Kézdivásárhelyen. A menetoszlopok dél körül találkoztak egymással.
A menetelés rádióadása által közvetített üzenetében Izsák Balázs, a demonstráció kezdeményezője rámutatott: ez az esemény kiváló alkalom arra, hogy gyorsmérleget készítsenek az idén tízéves SZNT eredményeiről. Emlékeztetett, hogy az SZNT az autonómia küzdelem mozgalmi háttereként kidolgozta Székelyföld autonómia statútumát, és jelképet teremtett, a székely zászlót, amely alá föl lehet sorakozni. „Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között, arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen” — mondta.
Tőkés László rádióüzenetében üdvözölte az erdélyi magyar politikai szervezetek együttműködését és rámutatott, hogy az erdélyi magyarság olyan önrendelkezési jogokért kénytelen saját hazájában demonstrálni, amilyeneket elődei biztosítottak a románoknak, szászoknak és székelyeknek. „Gábor Áron kései utódaiként mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért” — hangoztatta Tőkés László.
Tamás Sándor,a Kovászna megyei közgyűlés elnöke kiemelte: fontos, hogy Székelyföld ne azoké legyen, akik Bukarestbe viszik az adóbevételeit, hanem azoké, akik itt termelik meg az anyagi javakat.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke úgy fogalmazott: nem lesz béke és nyugalom, amíg az erdélyi magyarság el nem nyeri közösségi jogait, ezek között Székelyföld autonómiáját. Hozzátette: Bukarest hivatalnoki packázással akarja megfélemlíteni az erdélyi magyarságot, de ez nem tántorítja el a közösséget, amely bebizonyította, hogy erejét és akaratát hangosan ki tudja nyilvánítani.