Posztumusz felmentettek egy népellenes bűntett miatt elítélt honvédalezredest

Az eljárás adatai szerint a vádlott a második világháború végső szakaszában, 1944 őszén Érsekújváron volt zászlóaljparancsnok, amikor katonáinak a németek győzelméről, a háború megnyeréséről beszélt, becsmérelte az „oroszokat”, és arról beszélt, hogy ki kell űzni őket az országból.

A világháború után eljáró népbíróság előbb háborús bűntett miatt öt év börtönre, majd ‒ ezt megváltoztatva ‒ népellenes bűntett miatt két és fél évre és állásvesztésre ítélte tisztet. Azt már a korabeli hatóságok is megjegyezték, hogy a háborúban a parancsnokok kötelessége volt ilyen jellegű szónoklatok tartása katonáik számára, ám akkor úgy ítélték meg, hogy a vádlott jobboldali meggyőződése miatt túlment az előírtakon. A verbális cselekményeknél többet az 1946-os határozatok sem róttak a vádlott terhére.

Nádasy Oszkár büntetése kitöltése után 1952-ben hunyt el. Lánya tavaly kérte rehabilitálását a Kúriától. A Legfőbb Ügyészség a védői oldallal lényegében egyetértve támogatta a felülvizsgálati indítványt, és szintén felmentést kért. A vádlott idős leánya a csütörtöki tárgyaláson arról beszélt, hogy édesapját ártatlanul hurcolták meg a népbírósági eljárásban.

A felmentő ítélet szóbeli indoklásában idézték a korabeli törvényhelyet, amely alapján a vádlott bűnösségét kimondták. Eszerint népellenes bűntettet követ el többek között az, „aki kényszerű szükség nélkül nép- vagy demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődik”.

A Kúria szerint amikor a parancsnok a háborúban katonái előtt beszélt, a szolgálati szabályzatban is rögzített kötelezettségét teljesítette, a harci szellemet, fegyelmet kívánta erősíteni, így a korabeli ítéletben megállapított tények alapján sem követhette el a népellenes bűntettet, sem más háborús bűntettet.

Kimondták továbbá, hogy a népbíróság 1946-os elmarasztaló ítélete jogszabálysértő volt, ezért azt megváltoztatta és Nádasy Oszkárt bűncselekmény hiányában felmentette.