Menczer Tamás: Csak a gyenge és a gyáva ember menekül a politikai ellenfele elől a bíróságra
Garázdaság miatt jelentették fel Menczert a Magyar Péterrel való összetűzése után, reagált az igazgató!
A kormánypártok kétharmados többsége az Országgyűlésben a 2008-as szociális népszavazás következménye – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter pénteken, a 1943-as szárszói találkozó 70. évfordulója alkalmából rendezett emlékkonferencián a Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házában.
A baloldali érzelműnek vagy szocialista szavazónak nevezett tábor akkor, 2008-ban hitte el először nekünk, hogy az ő oldalukon állunk – hangsúlyozta Balog Zoltán, Nemzeti önismeret és emberi erőforrás címen tartott előadásában. A miniszter szerint, a baloldali érzelmű emberek megbizonyosodtak arról, hogy nem egy úri, „elit Magyarországot” akarnak, ahol szégyellni kell magukat. Véleménye szerint, nem lehet felelőssé tenni azokat, akiknek az életéből, neveltetéséből kimaradt a nemzeti tudat.
„Az a felelősségünk és kötelességünk, hogy pótoljuk ezt náluk” – tette hozzá.
A miniszter fontosnak nevezte a nemzeti önismeretet. Hozzátette azonban, ha mindent nemzetinek nevezünk, anélkül hogy „ennek a belső tartalmát tisztáznánk, elkezdünk maszatolni”, nem lesznek világosak a határok. Ennek kapcsán megjegezte, hogy „a nemzeti az, ami ma Magyarországon a különös, az emberi meg az, ami általános”, és ezzel indokolta, hogy hivatalba lépésekor megváltoztatta a minisztériuma elnevezését. Hozzátette, hogy a „különös” azoknak az embereknek a közössége, akik tudják, hogy hova tartoznak, tudják, hogy miért tartoznak oda.
A rezsicsökkentésről azt mondta a politikus, hogy az embereknél hagyott pénz egyúttal üzenet is. Mint fogalmazott, „az üzenet az, te, a kisember fontos vagy”. Szerinte ha Magyarország versenyképessége ma még azon múlik, hogy nem engedik „elszállni” a béreket, akkor az államnak vállalni kell azt, hogy az élethez szükséges alapszolgáltatásokhoz olyan áron lehessen hozzájutni, hogy az ne tegye lehetetlenné az életet – indokolta a rezsicsökkentés szükségességét előadásában.
Kahler Frigyes jogtörténész előadásában méltatlannak nevezte, hogy 2000-ig kellett várni arra, hogy az 56-os harcosok teljes rehabilitációját meg lehessen tenni, amikor végre az ezt lehetővé tevő törvény szövegébe bekerült, hogy az 1956 utáni ítélkezés, nem jogállami keretek között történt.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke előadásában utalt arra, hogy a földtörvény és a földforgalmazási törvény fogja biztosítani azt, hogy a spekulációs földvásárlás lehetetlenné válik. Aczél Petra docens, a Corvinus Egyetem magatartástudományi és kommunikációelméleti intézetének igazgatója előadásában arról beszélt, hogy Szárszó után háromféle értelmiség alakult ki Magyarországon. Az egyik korrumpálódott, a másik menekülve az organikus hagyományok és kultúra felé indult el, míg a harmadik a felfüggesztett értelmiség, aki nem talál utat. Szerinte kérdés, nincs-e ez ma is így.
A szárszói emlékkonferencia szombaton az Országgyűlés felsőházi termében folytatódik. A népi írók műveit publikáló Püski Sándor Magyar Élet Könyvkiadójának baráti társasága és a Soli Deo Gloria református ifjúsági szövetség hetven éve, 1943. augusztus 23-29. között rendezte meg Kiútkeresés '43 címmel találkozóját Balatonszárszón. Az 1943-as tanácskozás mintegy 600 résztvevője, többségében fiatalok előtt vitázó írók, szociológusok, publicisták, közgazdászok és politikusok a háború utáni új Magyarország berendezkedésének közgazdasági, szociálpolitikai és közoktatási kérdéseit taglalták.