Ha jót akar magának, legyen digitális állampolgár!
Lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válik az ügyintézés. Emellett nem kell többet papírokat sem szkennelni, iratokat e-mailen vagy messengeren küldözgetni.
A vízkincs egyszerre jelent előnyt és felelősséget Magyarországnak ‒ mondta Győri Enikő EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár a Duna vízgyűjtő-gazdálkodásáról szóló kétnapos nemzetközi konferencián szerdán Budapesten.
Az EU Duna Régió Stratégia (EUDRS) és a Magyar Tudományos Akadémia közös tanácskozásán az államtitkár kifejtette, hogy a magyarokat különösen erős kapcsolat fűzi a vízhez, mivel az ország bővelkedik ebben a természeti erőforrásban. Ez a bőség magában hordozza az előnyt és a felelősséget egyszerre: előny, mivel a friss víz a világ növekvő népességének egyre értékesebbé váló természeti kincse, és felelősség, mert ezt az előnyt csak a fenntartható fejlődést és a jövő generációt szem előtt tartva használhatjuk ki ‒ fogalmazott.
Győri Enikő hozzátette: a vízügyi együttműködést tovább kell fejleszteni a szomszédos országokkal, hogy a régióban egyre gyakoribbá váló környezeti kihívásokat, mint az aszály vagy az árvizek közösen lehessen kezelni. Kitért arra is, hogy az EUDRS-t- amely a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve ‒ 2011-ben éppen a soros magyar EU-elnökség alatt fogadta el az Európai Bizottság. A 14 ország részvételével megtartott konferencia eredményeit felhasználják majd az október 8-11. közötti budapesti vízügyi csúcstalálkozón ‒ mondta Győri Enikő.
Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár szerint a víz különleges bánásmódot és védelmet érdemel, folyamatos kezelést és gazdálkodást igényel. Hozzátette: a világ vezető politikusai szerint a földön felmerülő konfliktusok túlnyomó része a vízhiányra vezethető vissza. A klímaváltozás és az egyre növekvő népesség ennek az erőforrásnak a hiányához vezet ‒ mutatott rá. A vízgyűjtő-gazdálkodás nem ismer földrajzi vagy politikai határokat, ahogy az árvíz vagy az aszály sem a Duna mentén. Az ipari létesítmények elégtelen működése, az alacsony kormányzati támogatás vagy az ismerethiány mind olyan, a környezetvédelmi célkitűzések megvalósulását akadályozó tényezők, amelyek nehezen kezelhetőek ‒ mondta Illés Zoltán.
Németh Tamás, az MTA főtitkára megnyitó beszédében hangsúlyozta: a tanácskozás célja, hogy tudományos módszereket dolgozzon ki a Duna Régió Stratégia vízügyi része végrehajtásának elősegítésére. A környezet állapotának megőrzése érdekében kiemelten fontosnak nevezte a Duna menti országok közötti jó együttműködést.
Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos rámutatott, hogy a vízügyi együttműködés nemzetközi évében rendezett konferencián a Duna vízgyűjtő-gazdálkodását makroregionális összefüggésben tárgyalják. A vízgyűjtő gazdálkodás fontosságát nem kell külön hangsúlyozni: az ismétlődő árvizek történelmi városokat pusztítanak el a Duna mentén, ami nemcsak anyagi kárt okoz, hanem a lakosság jólétére is hatással van ‒ tette hozzá.
A kétnapos konferencián előadóként részt vesznek a régió illetékes kormányzati vezetői, az Európai Bizottság regionális fejlesztésekért és vízügyekért felelős igazgatóságainak magas szintű vezetői, a vízgyűjtőkkel foglalkozó nemzetközi szervezetek vezetői és szakemberei, régiós és partnerszervezetek vezető kutatói és konzorciumai.