Mit üzennek a békeidők Európa sírásóinak?
A terrorveszélyt hordozó illegális bevándorlás a legtöbb nyugat-európai helyszínen mostanra gyökeresen átalakította a mindennapokat.
Kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, más megoldást kell találni a bíróságok aránytalan terhelésének kezelésére – mondta a Martonyi János külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján.
A magyar diplomácia vezetője közölte: az ügyek áthelyezésének intézményét „kiveszi a rendszerből a kormány”, törlik az alaptörvényből az erre vonatkozó részt. Bár egyes ügyek elhúzódása elfogadhatatlan, megfelelő szervezeti és szerkezeti átrendezéssel igyekszik megoldani a kormány a helyzetet – fejtette ki. Mint mondta, erre az Európai Bizottság korábbi kifogásai miatt tesz javaslatot a kormány.
Kikerül az alaptörvényből az passzus is, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására – jelentette be a külügyminiszter.
Martonyi János pénteki sajtótájékoztatóján kifejtette: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik a vonatkozó részt. Ehelyett a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatnak be egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében ha váratlan pénzügyi kötelezettsége támad az államnak, amire a költségvetés nem nyújt fedezetet, hozzájárulást szab ki – mondta. A tárcavezető szerint ez „kielégítő megoldás”, mert kiesik a hivatkozás a bíróságokra.
Frissítés: A külügyminiszter megjegyezte: más uniós tagállamokban is létezik hasonló ügyáthelyezési gyakorlat. Mivel azonban „ez a kifogás arra volt alkalmas vagy látszott alkalmasnak lenni, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások – egyébként teljes mértékben alaptalanul –, és az igazságszolgáltatás függetlenségét vonják kétségbe”, a kormány az alaptörvény megfelelő részének törlése mellett döntött – mondta.
Közölte: nem veszik ki a korlátozások alól az európai parlamenti (EP-)választási kampányokat, a politikai kampányok szabályozása hasonló marad a magyar parlamenti választásokéhoz. A külügyminiszter kiemelte: az ügyben az Európai Bizottság érdeklődött, annak ellenére, hogy az uniós végrehajtó testület „nyilvánosan és egyértelműen” azon az állásponton volt, hogy ez a kérdés nem tartozik EU hatáskörébe, a tagállamok az ezzel kapcsolatos döntéseiket szabadon hozzák meg.
Az ügyben marad az alaptörvény rendelkezése, mert nem lenne értelme a magyar és EP-választási kampányok eltérő kezelésének – mondta. Martonyi János hangsúlyozta: a kormány a lehető legrövidebb időn belül választ vár a bizottságtól. Kérdésre válaszolva kijelentette: a kormány elkészíti a szükséges módosító javaslatait, azokat beterjeszti a parlament elé, de az már más kérdés, hogy az Országgyűlés mikor fogadja el. A külügyminiszter feltételezése szerint erre az őszi ülésszakban kerülhet sor.