Elvenné a szavazati jogot a Jobbik azoktól, akiknek nincs meg a nyolc általánosuk (VIDEÓ)
Javaslatukat azzal magyarázták, hogy „a fenyegetések korában messze nem mindegy, hogy ki dönt ilyen nagyon komoly kérdésekről”.
Emlékmenettel tisztelgett a Jobbik vasárnap a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 310. évfordulójára.
A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából tartott „tisztelgő emlékmenetet” vasárnap Budapesten a II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi lovasai Hagyományőrző Egyesület. A fővédnök Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő volt. A rendezvényen – amely az Oktogontól indult, majd a Hősök terén zárult a felszólalók beszédeivel - több hagyományőrző egyesület, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda is részt vett. Az összesen körülbelül kétszáz – jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal felszerelkezett – érdeklődőt lovas hagyományőrzők és egy zenekar is kísérte, majd a Hősök terén egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.
A rendezvényen ezt követően többek között Gaudi-Nagy Tamás és Szávay István jobbikos országgyűlési képviselők, Hegedűs Loránt református lelkész, illetve az Új Magyar Gárda valamint a Magyar Nemzeti Gárda vezetői is beszédet mondtak. Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt: Rákóczi-szabadságharcra van szükség ma Magyarországon, hiszen „a nemzet jogai jelenleg is le vannak tiporva”, a nemzeti vagyont átjátszottak „idegenszívűeknek”, az emberek pedig egyre nehezebb helyzetben vannak. Szerinte ha élne a fejedelem, akkor nem tűrné azt a „szellemi terrorizmust”, ami jelenleg Magyarországon folyik.
Szávay István azt emelte ki, hogy a kormánynak II. Rákóczi Ferenchez hasonlóan „a magyar nemzeti érdek minden mást felülíró elsőbbségét” kellene képviselnie. A Jobbikos politikus szerint főleg a határon túli magyarok tekintetében kellene a kormánynak így cselekednie a szomszédos országokkal, vagy az Európai Unióval szemben is.