A sikeres I. József zenét szerzett, fuvolázott, hadvezérkedett, az udvarhölgyeket hajkurászta, majd lenyomta a franciákat, kiegyezett a svédekkel, és a kurucokkal is a kompromisszumot kereste.
Napra pontosan 315 éve, 1711. április 17-én hunyt el a Habsburg-házi I. József magyar király és német-római császár, akit hat éves regnálása ellenére kimagaslóan sikeres uralkodónak tartanak a történészek, ráadásul Magyarországgal is meglehetősen jó fej volt – a körülményekhez képest.
A leendő király (született: 1678, meghalt: 1711) a csöppet sem felvilágosultan abszolutista és eléggé vallásüldöző I. Lipót fia volt, tőle örökölte címeit. Józsefet kilencévesen koronázták magyar királlyá, és huszonhat éves volt, amikor kezébe vehette az irányítást a leghosszabb ideig uralkodó Habsburg után – apja 47 évig volt császár!
A kis József apjától örökölte a vadászat és a zene iránti olthatatlan szenvedélyét. Kiváló fuvolajátékosként akkor is játszott az udvari zenekarban, amikor császár és király volt már, sőt,
zenét szerzett: fennmaradt műveit máig jegyzik a zenetörténetben.
Életrajzírói kiemelik, hogy József gyermekként átélte az udvar menekülését Bécsből a törökök elől. Kimagasló neveléssel készítették fel az uralkodásra: toleráns, haladó politikáját meghatározta, hogy gyermekként nem a jezsuiták, hanem egy herceg és a bécsi udvari papság nevelték.
Ugyancsak a nevelésére vezethető vissza, hogy Habsburg léptékkel mérve
nem volt túl vallásos, egyúttal már egészen fiatalon az udvarhölgyeket hajkurászta,
és ezt a szokását élete végéig megtartotta. 21 évesen, 1699-ben házasságot kötött egy hercegnővel, amely házasságnak állítólag az volt a célja a szokásos, dinasztikus törekvéseken túl, hogy „lecsillapítsa a féktelen fiatalembert.” Ez nem igazán sikerült: József elhíresült nőügyeiről és „vakmerő, életveszélyes kilovaglásairól” is.
József hadvezérként és politikai stratégaként is tehetséges volt. Rövid uralkodását (1705-1711) belpolitikai szempontból apja, Lipót abszolutizmusának az enyhülése és a Rákóczi-féle szabadságharc elleni küzdelem jellemezte.
Európában komoly sikereket ért el a spanyol örökösödési háborúban, amelyben a francia törekvésekkel szemben öccse számára igyekezett biztosítani a spanyol trónt, miközben
megerősítette a Habsburg-pozíciókat Észak-Itáliában, elfoglalta Dél-Németalföldet, a mai Belgiumot, és sikeresen „megállította” a dél felé törő svéd királyt egy kompromisszumos békeszerződéssel,
amelyben József engedményeket tett a területein élő protestánsok ügyében. Mindezek mellett sikerrel megoldotta az apját évtizedeken át foglalkoztató kérdést, és
felszámolta a franciák német-római birodalmi befolyását.
Igaz, ami igaz, egyik háborús konfliktust sem sikerült lezárnia regnálása alatt, ám ezt korai halálának tudhatjuk be – amúgy kiváló perspektívák előtt állt.
József az egyik vezetője volt az úgynevezett „fiatal udvarnak”, amely „Lipót merev, elavult kormányzati rendszerén reformokkal kívánt változtatni”. Apja halála után nagyratörő reformterveket lengetett be és azonnal hozzákezdett a megvalósításukhoz: átalakította a központi kormányzati szerveket, rendezte birodalma deficites pénzügyi helyzetét, még egy jobbágyfelszabadítási kísérletbe (!) is belefogott a sziléziai királyi birtokán.
Az ifjú király
a talpnyaló érdekemberek és udvaroncok helyett tehetséges tanácsadókra támaszkodott,
„kísérletet tett mind a katonai, mind a polgári közigazgatás hatékonyabbá tételére”.
József vallási téren toleránsabb, az ország szuverenitása és a rendi hagyományok iránt pedig megértőbb volt, mint elődje és édesapja, I. Lipót.
Rákóczival mindvégig meg akart egyezni,
erre biztatták amúgy angol és holland szövetségesei is, akiknek érdekében állt, hogy József több katonát tudjon küldeni a franciák ellen.
Miután a Habsburgok és szövetségeseik legyőzték a franciákat, József hadserege teljes fölénybe került a magyar hadszíntéren, mégis a kompromisszumot kereste:
előrelátó politikája a tartós nyugalmat és nem az erőszakos centralizációt célozta meg.
József a békekötést már nem érhette meg, 1711. április 17-én Bécsben, fekete himlőben elhunyt, de idézzük fel itt a békekötés jelentőségét, ami a királynak is köszönhető. Mészáros Kálmán, a kor kiváló kutatója így nyilatkozott a témában a Mandinernek:
„I. József békülékeny politikája és a hozzá feltétlenül hű Pálffy János főparancsnoki kinevezése a felkelés végén olyan lehetőséget biztosított a kurucok számára, amely a súlyos vereség vagy a káoszba torkolló összeomlás helyett békességet biztosított az egész nemzetnek.
A szatmári békében kurucok és labancok nyújtottak kezet egymásnak, s ezzel helyreállt a rendi nemzet egysége,
I. József halála után pedig öccse, III. Károly is bizalommal fordult „magyar alattvalói” felé, s így az uralkodó, illetve a dinasztia és a nemzet tartós kiegyezése is megvalósulhatott. Ezzel pont kerülhetett egy másfél évszázados küzdelem végére, és kezdetét vehette a 18. század békés, csendes, országépítő munkája.”
Ezt is ajánljuk a témában
Rákóczi szabadságharca nélkül a magyar államiság súlyos csorbát szenvedett volna? Ma 320 éve, 1703. május 12-én bontott zászlót a kuruc felkelés: előzményeiről és következményeiről, Thököly, Rákóczi és Károlyi szerepéről is beszélgettünk Mészáros Kálmán történésszel!
*
József császár katonai páncélban egy csatajelenet előtt ábrázolva (1705), Frans van Stampart festménye, részlet
Felhasznált irodalom:
https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1678-julius-26-i-jozsef-magyar-kiraly-szuletese
https://www.habsburg.org.hu/cikk/tanulj-otthon-i-j%C3%B3zsef
https://m.mult-kor.hu/diplomaciai-sikereket-halmozott-uralkodasa-idejen-i-jozsef-20240726
Wikipédia
A Kárpát-medence legszebb tájai közé tartozik az egykori Fogaras vármegye vidéke, ahol ősi várak emlékeztetnek a magyar történelemre. Régi vármegyéinket bemutató sorozatunk 19. része következik.
Világhírű történészek meglátásai, modern és látványos megoldások sorjáznak az újszerű dokumentumfilmben, amelyben drámaiság és szakmaiság ritka egyensúlyát tapasztaltuk. Hamarosan a mozikban!
Már nemcsak azt keressük a legmodernebb módszerekkel, hol állt és hol csapott össze a magyar és a török sereg, hanem azt is, hogyan mozogtak az akkori terepviszonyok között.
A magyar történelem tragikus szereplője, Deák Ferenc politikai ellenfele soha semmiben nem engedett, a teljes magyar önállóságot célozta meg, és kompromisszum helyett inkább fejbe lőtte magát.
A 10. századi hadjáratok csúcspontján a magyarok képesek voltak adófizetésre bírni a német királyt, Sankt Gallen kapcsán pedig semmi sem az, aminek látszik – erről egy zseniális szerzetes tehet.
A lovagrend tagjai között találjuk Károly Róbert merénylőjének a nevét, ők voltak a középkori koronaőrök, szívük tájékára hét betűt hímeztek, és manapság női tagokkal is büszkélkednek.
A Crystal Palace fennállása során először szerzett trófeát az európai porondon.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
