Életrajzírói kiemelik, hogy József gyermekként átélte az udvar menekülését Bécsből a törökök elől. Kimagasló neveléssel készítették fel az uralkodásra: toleráns, haladó politikáját meghatározta, hogy gyermekként nem a jezsuiták, hanem egy herceg és a bécsi udvari papság nevelték.
Ugyancsak a nevelésére vezethető vissza, hogy Habsburg léptékkel mérve
nem volt túl vallásos, egyúttal már egészen fiatalon az udvarhölgyeket hajkurászta,
és ezt a szokását élete végéig megtartotta. 21 évesen, 1699-ben házasságot kötött egy hercegnővel, amely házasságnak állítólag az volt a célja a szokásos, dinasztikus törekvéseken túl, hogy „lecsillapítsa a féktelen fiatalembert.” Ez nem igazán sikerült: József elhíresült nőügyeiről és „vakmerő, életveszélyes kilovaglásairól” is.
Fényes sikerek és okos kompromisszumok Európában