Választás 2026Választás 2026

Egy tehetséges Habsburg, aki ellen szabadságharcot vívtunk – I. József magyar királyra emlékezünk

2026. április 17. 09:04

A sikeres I. József zenét szerzett, fuvolázott, hadvezérkedett, az udvarhölgyeket hajkurászta, majd lenyomta a franciákat, kiegyezett a svédekkel, és a kurucokkal is a kompromisszumot kereste.

2026. április 17. 09:04
null
Kovács Gergő
Kovács Gergő

Napra pontosan 315 éve, 1711. április 17-én hunyt el a Habsburg-házi I. József magyar király és német-római császár, akit hat éves regnálása ellenére kimagaslóan sikeres uralkodónak tartanak a történészek, ráadásul Magyarországgal is meglehetősen jó fej volt – a körülményekhez képest.

A zabolázhatatlan ifjú

A leendő király (született: 1678, meghalt: 1711) a csöppet sem felvilágosultan abszolutista és eléggé vallásüldöző I. Lipót fia volt, tőle örökölte címeit. Józsefet kilencévesen koronázták magyar királlyá, és huszonhat éves volt, amikor kezébe vehette az irányítást a leghosszabb ideig uralkodó Habsburg után – apja 47 évig volt császár!

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Az Egyesült Államokból érkezett: ukrán titkosszolgálatok avatkoztak a magyarországi választásokba

Az Egyesült Államokból érkezett: ukrán titkosszolgálatok avatkoztak a magyarországi választásokba
Tovább a cikkhezchevron

A kis József apjától örökölte a vadászat és a zene iránti olthatatlan szenvedélyét. Kiváló fuvolajátékosként akkor is játszott az udvari zenekarban, amikor császár és király volt már, sőt, 

zenét szerzett: fennmaradt műveit máig jegyzik a zenetörténetben.

Életrajzírói kiemelik, hogy József gyermekként átélte az udvar menekülését Bécsből a törökök elől. Kimagasló neveléssel készítették fel az uralkodásra: toleráns, haladó politikáját meghatározta, hogy gyermekként nem a jezsuiták, hanem egy herceg és a bécsi udvari papság nevelték.

Ugyancsak a nevelésére vezethető vissza, hogy Habsburg léptékkel mérve

 nem volt túl vallásos, egyúttal már egészen fiatalon az udvarhölgyeket hajkurászta, 

és ezt a szokását élete végéig megtartotta. 21 évesen, 1699-ben házasságot kötött egy hercegnővel, amely házasságnak állítólag az volt a célja a szokásos, dinasztikus törekvéseken túl, hogy „lecsillapítsa a féktelen fiatalembert.” Ez nem igazán sikerült: József elhíresült nőügyeiről és „vakmerő, életveszélyes kilovaglásairól” is.

Fényes sikerek és okos kompromisszumok Európában

József hadvezérként és politikai stratégaként is tehetséges volt. Rövid uralkodását (1705-1711) belpolitikai szempontból apja, Lipót abszolutizmusának az enyhülése és a Rákóczi-féle szabadságharc elleni küzdelem jellemezte. 

Európában komoly sikereket ért el a spanyol örökösödési háborúban, amelyben a francia törekvésekkel szemben öccse számára igyekezett biztosítani a spanyol trónt, miközben 

megerősítette a Habsburg-pozíciókat Észak-Itáliában, elfoglalta Dél-Németalföldet, a mai Belgiumot, és sikeresen „megállította” a dél felé törő svéd királyt egy kompromisszumos békeszerződéssel,

amelyben József engedményeket tett a területein élő protestánsok ügyében. Mindezek mellett sikerrel megoldotta az apját évtizedeken át foglalkoztató kérdést, és

 felszámolta a franciák német-római birodalmi befolyását.

Igaz, ami igaz, egyik háborús konfliktust sem sikerült lezárnia regnálása alatt, ám ezt korai halálának tudhatjuk be – amúgy kiváló perspektívák előtt állt.

Még a jobbágyfelszabadítással is kísérletezett

József az egyik vezetője volt az úgynevezett „fiatal udvarnak”, amely „Lipót merev, elavult kormányzati rendszerén reformokkal kívánt változtatni”. Apja halála után nagyratörő reformterveket lengetett be és azonnal hozzákezdett a megvalósításukhoz: átalakította a központi kormányzati szerveket, rendezte birodalma deficites pénzügyi helyzetét, még egy jobbágyfelszabadítási kísérletbe (!) is belefogott a sziléziai királyi birtokán.

Az ifjú király 

a talpnyaló érdekemberek és udvaroncok helyett tehetséges tanácsadókra támaszkodott,

„kísérletet tett mind a katonai, mind a polgári közigazgatás hatékonyabbá tételére”. 

Kompromisszumra törekedett a kurucokkal

József vallási téren toleránsabb, az ország szuverenitása és a rendi hagyományok iránt pedig megértőbb volt, mint elődje és édesapja, I. Lipót. 

Rákóczival mindvégig meg akart egyezni, 

erre biztatták amúgy angol és holland szövetségesei is, akiknek érdekében állt, hogy József több katonát tudjon küldeni a franciák ellen.

Miután a Habsburgok és szövetségeseik legyőzték a franciákat, József hadserege teljes fölénybe került a magyar hadszíntéren, mégis a kompromisszumot kereste: 

előrelátó politikája a tartós nyugalmat és nem az erőszakos centralizációt célozta meg. 

József a békekötést már nem érhette meg, 1711. április 17-én Bécsben, fekete himlőben elhunyt, de idézzük fel itt a békekötés jelentőségét, ami a királynak is köszönhető. Mészáros Kálmán, a kor kiváló kutatója így nyilatkozott a témában a Mandinernek:

„I. József békülékeny politikája és a hozzá feltétlenül hű Pálffy János főparancsnoki kinevezése a felkelés végén olyan lehetőséget biztosított a kurucok számára, amely a súlyos vereség vagy a káoszba torkolló összeomlás helyett békességet biztosított az egész nemzetnek.

A szatmári békében kurucok és labancok nyújtottak kezet egymásnak, s ezzel helyreállt a rendi nemzet egysége,

I. József halála után pedig öccse, III. Károly is bizalommal fordult „magyar alattvalói” felé, s így az uralkodó, illetve a dinasztia és a nemzet tartós kiegyezése is megvalósulhatott. Ezzel pont kerülhetett egy másfél évszázados küzdelem végére, és kezdetét vehette a 18. század békés, csendes, országépítő munkája.”

Ezt is ajánljuk a témában

*

József császár katonai páncélban egy csatajelenet előtt ábrázolva (1705), Frans van Stampart festménye, részlet

 

Felhasznált irodalom:

https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1678-julius-26-i-jozsef-magyar-kiraly-szuletese

https://www.habsburg.org.hu/cikk/tanulj-otthon-i-j%C3%B3zsef

https://m.mult-kor.hu/diplomaciai-sikereket-halmozott-uralkodasa-idejen-i-jozsef-20240726

Wikipédia

 

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Héja
2026. április 17. 10:14
A békekötés a kutrucokkal jelentős tett volt. (Károlyi Sándornak is köszönhetően). Amit a szatmári rendi gyűlés előzőleg jóváhagyott. Egyetlen kurucnak sem esett bántódása.
Válasz erre
0
0
Dixtroy
2026. április 17. 09:46
Nem bírom a habsburgok szopkodását, nem viselkedtek magyar királyként, csak osztrákként.
Válasz erre
0
1
szim-patikus
2026. április 17. 09:28 Szerkesztve
A szatmári békében kurucok és labancok nyújtottak kezet egymásnak, s ezzel helyreállt a rendi nemzet egysége, jó, de a béke maga és a benne foglalt teljes vagyoni és címbeli restitúció k i z á r ó l a g annak a győztes Pálffy Jánosnak az érdeme, aki ezért még az osztrák tanácsban is ölre ment. Birom a féloldalazókat, akik tények elhallgatásával jópofiznak egy mindig mindent elbukó eszmény mellett. Ha 1848 győz, az oroszok nem leverni, hanem gyarmatosítani jöhettek volna. és ma oroszul kellene a barom histórikusnak érvelni idióta elképzelése mellett. Az, hogy ma itt lehetünk nem 1717, nem 48, nem 56, nem az őszi rózsa nem az öngyilkos Károlyi és főleg nem a forradalmár halottak személyes érdeme, hanem a védőernyőt biztosító osztrákházé és a támogatását -igénylő és érte évi 2 millió aranyforintot megfizető nemességünk érdeme. (láésd Corpus Juris Hungaricii és IV. károly lemondásának elutasítása) Tetszik nem tetszik ez van. Uccu neki kokárda, meg nemesi attila.
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!