Izraeli magyar nagykövet Netanjahu elfogatóparancsáról: a Nemzetközi Törvényszék politikai testületté változott
Avi Nir-Feldklein szerint Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb helye a zsidók számára.
A miniszterelnök a szerdai EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón szögezte le: Magyarország folytatja az állami eszközökkel történő rezsicsökkentést a háztartások és a vállalkozások számára is. Orbán Viktor szerint a kormány további lépések megtételén is gondolkodik annak érdekében, hogy hazánk kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.
Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, „ha a matematikának vannak még érvényes szabályai” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.Emlékeztetett arra, hogy 2010 május-júniusban a költségvetési hiány 7,2 százalék volt, azt az év végére levitték 4,2-re, majd 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban „nyilvánvalóan három százalék alatt lesz a hiány”.
„Az a kérdés, hogy tegyünk-e még lépéseket, hogy biztosra menjünk” az uniós túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülést illetően – mondta a kormányfő. Ebben – közölte – még vita zajlik a kormányon belül is. Orbán Viktor utalt arra: elküldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, amelyben háromlépcsős javaslatot tettek. „A kiadási oldal lefaragásával zároltunk a szakértők szerint 0,3 százaléknyi összeget.(...)Kilátásba helyeztük, hogy ha ez nem elegendő, akkor az egyszeri beruházásokat nem a költségvetési források terhére, hanem az állami vagyon terhére fogjuk megvalósítani, tehát az egyszeri kiadásokat egyszeri bevételekkel fogjuk megoldani. A harmadik lépés, ha ez sem elegendő, akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni” – mondta a miniszterelnök.
Mint folytatta, a vita arról zajlik, hogy elég-e a zárolás, vagy a másik kettőt is meg kell-e lépni. „Én a belső vitákban azt képviselem, hogy a másik kettőt is lépjük meg” – tette hozzá. „Lehet hogy a zárolás nulla hárommal csökkenti a hiányunkat, így már kettő hét körül vagyunk, de miután láttunk már karón varjút, bántak már itt velünk úgy, hogy a matematikai szabályok mégsem voltak érvényesek, ezért (...) inkább menjünk tovább” – fogalmazott Orbán. Szerinte fel kell sorolni azokat az egyszeri kiadásokat, amelyeket egyszeri bevételekkel kell pótolni. Ehhez hozzáfűzte: „ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is, amely a tranzakciós adót, a bankadót, az energiaadót és egy új reklámadó bevezetését jelentené”.
A csúcstalálkozó egyik fő témáját illetően miniszterelnök elmondta: részletesen foglalkoztak azzal, milyen negatív hatással járnak a magas energiaárak a gazdasági versenyképességre. Az energiaárakat csökkenteni kell - állapította meg, és közölte: folytatni fogják a Magyarországon rezsicsökkentésnek nevezett politikát, mind a háztartások, mind a vállalkozások esetében. „Állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is” – mondta Orbán. Kifejtette, hogy Európában ma még nem működik, és rövid távon nem is várható az egységes liberalizált piac, amely valóságos verseny révén valós árcsökkenést eredményezhetne. Ennek kialakulása csak középtávon remélhető, és addig – hangsúlyozta a kormányfő – szükség van a hatósági eszközökre.
Magyarország nukleárisenergia-fejlesztésekre készül - közölte a kormányfő, fontosnak nevezve, hogy az unió az egyes energiahordozó-fajták között ne állítson fel rangsort, hanem semleges szabályozás révén biztosítsa az atomenergia „egyenjogúságát”. Az EU-csúcs másik fő témájával, az adózás kérdéskörével kapcsolatban Orbán megerősítette, hogy Magyarország nem támogatja az adóharmonizációra irányuló elképzeléseket, mert az adórendszerek közötti versenyt tartja kívánatosnak. Támogat viszont minden olyan intézkedést, amely az adófizetés elkerülése, az adócsalás ellen irányul. Mint mondta, az uniós vezetők között egységes eltökéltség mutatkozott az ilyen kiskapuk bezárására. Két területen – tette hozzá – még vita van. Az egyik az, hogy a tagországok között a pénzügyi információk tekintetében azonnal létrejöjjön-e automatikus információcsere - ezen az állásponton van többek közt Magyarország –, vagy pedig adjanak e tekintetben 2-3 év haladékot. A másik vitás terület, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a nagy világcégekkel szemben az adófizetési kötelezettség érvényesítésére.