TI: Az esélyegyenlőséget sérti a választási eljárási törvény

Alexa Noémi, a szervezet ügyvezető igazgatója legújabb blogbejegyzésében azt írja: a szabályok egyáltalán nem szólnak arról, hogy egy pártnak vagy jelöltnek be kell-e számolnia a bevételeiről és kiadásairól a kampány után. Arról sem szól a jogszabály – tette hozzá –, hogy ki és miként ellenőrzi a politikusokat, illetve az esetleges törvénysértésnek mi a következménye. Helyteleníti a szakértő azt is, hogy ötmillió forint lesz a „költési korlát” jelöltenként, és ebből egymillió forintot ad az állam hitelkártyán, azaz szerinte csak ez utóbbi összeget lehet ellenőrizni.

Az ügyvezető igazgató nehezményezi azt is, hogy a választási eljárásról szóló törvény hatálya az 50 napos kampányidőszakra terjed csak ki, „hogy előtte ki, miből és hogyan kampányol, magánügy”. A választási eljárásról szóló törvény csak a jelöltek és a pártok kampánytevékenységét szabályozza, ugyanakkor a kormánynak és az önkormányzatoknak semmi nem tiltja, hogy közpénzből kampányoljanak – tette hozzá. Rámutatott, nem szabályozza a törvény a kampányeszközök közül a választási gyűlések, a közvetlen megkeresések és a plakátok, köztük az óriásplakátok pénzügyeit, sem a kampányidőszakban, sem pedig előtte. Alexa Noémi egyetértően állapította meg, hogy a sajtótermékekben megjelenő politikai hirdetések szabályozása „meglepően – és nagyon helyesen – szigorú”, mert aki ott akar hirdetni, csak a sajtóorgánumok által közzétett listaáron teheti meg. Sajnálatát fejezte azonban, hogy nem lehet ugyanezt a szabályt az óriásplakátokra is alkalmazni.

A politikai reklámmal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy azt ingyen csak a közszolgálati médiumokban lehet sugározni, a kereskedelmi médiában viszont csak az európai parlamenti választásokon, az országgyűlési választásokon nem, szerinte ez a szabály „súlyosan sérti az esélyegyenlőséget”, és nem egyeztethető össze az uniós választásokra vonatkozó szabályokkal. A parlament április 8-án módosításokkal fogadta el ismét a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját – az államfő beadványa nyomán – januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.