Az MSZP szerint a kormány „irtózatos megszorítások” árán érte el, hogy az államháztartási hiány tavaly a GDP 2,1 százaléka lett, a befektetői bizalom visszaszerzése és a növekedés beindítása azonban nem sikerült.
A hiánycél teljesült, a hiányérzet maradt, sőt fokozódott – kommentálta Józsa István, a szocialisták gazdaságpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzeti Bank kedden közölt adatait. Az államháztartási hiány alacsonyan tartása nem öncél, hanem eszköz arra, hogy olcsóbban lehessen finanszírozni az országot, növelni lehessen a befektetői bizalmat – mondta. Ez azonban nem sikerült a kormánynak, a deficit csökkentésének ára pedig 2700 milliárd forint lakossági megszorítás, az adóterhelés növelése volt – jegyezte meg.
Józsa István kitért arra, hogy „a kormány gyengíti a forintot”, ezáltal az államadósság nem csökken, a megélhetési költségek pedig folyamatosan emelkednek. Szerinte ez, a tartós gazdasági visszaesés, a beruházások elmaradása és a magas infláció is azt bizonyítja, hogy a kormányzati gazdaságpolitika kudarcot vallott, Matolcsy György három éve megnevezett tíz céljából csak a hiány 3 százalék alatt tartása valósult meg.
Kérdésre válaszolva az MSZP-s politikus elmondta, nagyon bíznak abban, hogy az Európai Unió megszünteti a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, annál is inkább, mert a hiány leszorítása a recesszió mellett a fogyasztás és a reálkeresetek csökkenését okozta. Szavai szerint azonban a hiánycél teljesüléséhez olyan egyszeri intézkedések is szükségesek voltak, amelyek megkérdőjelezik a 3 százalék alatti deficit fenntarthatóságát. Erre példaként hozta az ágazati különadókat, mondván azok hosszú távon bénítják a gazdaságot. Józsa István megismételte: az MSZP a növekedést ösztönző gazdaságpolitikát tart szükségesnek, az emberek kiadásait pedig az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével mérsékelné.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Miközben a Fidesz a választási sokk utáni bénultsággal küzd, a leköszönő miniszterelnök háttérbe vonulása és Magyar Péter elszámoltatási stratégiája rajzolhatja át a magyar politikai térképet – véli a szakértő.
A Városligetben kutyás fesztivál lesz, a területre beengednék a szakszervezeteket is, de ők már megsértődtek. Nem kicsit, nagyon.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Jámbor András és Lendvai Ildikó közösen fejtették meg, miért örömteli, hogy április tizenkettedikén teljesen megsemmisült a régi baloldal.
Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Az SZBU Alfa egysége drónokkal hajtott végre összehangolt csapásokat Szevasztopolban és a belbeki repülőtéren.
Az Európai Labdarúgó-szövetség először rendezi meg Magyarországon a kontinentális elitsorozat, a Bajnokok Ligája döntőjét.
