Matolcsy György: új Európa születhet a tagállamok közötti viszony újraalakításával
Magyarország vezető régióként léphet az új gazdasági korszakban.
Az MSZP szerint a kormány „irtózatos megszorítások” árán érte el, hogy az államháztartási hiány tavaly a GDP 2,1 százaléka lett, a befektetői bizalom visszaszerzése és a növekedés beindítása azonban nem sikerült.
A hiánycél teljesült, a hiányérzet maradt, sőt fokozódott – kommentálta Józsa István, a szocialisták gazdaságpolitikáért felelős frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzeti Bank kedden közölt adatait. Az államháztartási hiány alacsonyan tartása nem öncél, hanem eszköz arra, hogy olcsóbban lehessen finanszírozni az országot, növelni lehessen a befektetői bizalmat – mondta. Ez azonban nem sikerült a kormánynak, a deficit csökkentésének ára pedig 2700 milliárd forint lakossági megszorítás, az adóterhelés növelése volt – jegyezte meg.
Józsa István kitért arra, hogy „a kormány gyengíti a forintot”, ezáltal az államadósság nem csökken, a megélhetési költségek pedig folyamatosan emelkednek. Szerinte ez, a tartós gazdasági visszaesés, a beruházások elmaradása és a magas infláció is azt bizonyítja, hogy a kormányzati gazdaságpolitika kudarcot vallott, Matolcsy György három éve megnevezett tíz céljából csak a hiány 3 százalék alatt tartása valósult meg.
Kérdésre válaszolva az MSZP-s politikus elmondta, nagyon bíznak abban, hogy az Európai Unió megszünteti a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, annál is inkább, mert a hiány leszorítása a recesszió mellett a fogyasztás és a reálkeresetek csökkenését okozta. Szavai szerint azonban a hiánycél teljesüléséhez olyan egyszeri intézkedések is szükségesek voltak, amelyek megkérdőjelezik a 3 százalék alatti deficit fenntarthatóságát. Erre példaként hozta az ágazati különadókat, mondván azok hosszú távon bénítják a gazdaságot. Józsa István megismételte: az MSZP a növekedést ösztönző gazdaságpolitikát tart szükségesnek, az emberek kiadásait pedig az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésével mérsékelné.