Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az új dohányboltok kínálatának szerény mértékű bővítését nem kifogásolja az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), a trafiktörvényhez benyújtott új módosító javaslat viszont veszélyezteti sok élelmiszer-kereskedelmi kisvállalkozás létét – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
A kormány február 4-én benyújtott javaslata alapján úgy módosítanák a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt, hogy az újonnan induló nemzeti dohányboltok a dohánytermékeken kívül egyebek mellett szeszesitalt, energiaitalt, kávét, ásványvizet és üdítőitalt is árulhassanak – emlékeztet az OKSZ.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket az új nemzeti dohányboltok árusíthatnának, együttvéve 40 százalék körül mozog a 2008-2012 közötti ötéves teljes időszakot tekintve.
A lakossági fogyasztás növekedése nem várható, így azzal kell számolni, hogy elsősorban az új dohányboltokéhoz hasonló kisvállalkozó élelmiszerüzletek forgalma csökkeni fog. A kisvállalkozások számára, főként a kistelepüléseken, a legkisebb mértékű forgalomkiesés is végzetes lehet.
A KSH tavalyelőtti adatai alapján a 3011 hazai település közül 2867-ben tízezernél kevesebben laknak. Az OKSZ szerint ezeken a helyeken eleve megkérdőjeleződhet azoknak az élelmiszerüzleteknek a sorsa, amelyek mellett más értékesítőhely a dohánytermékekkel együtt az élvezeti cikkek teljes körét kínálhatja. Az országban található 44 ezer élelmiszerüzlet többsége kisvállalkozás, számukra súlyos helyzetet jelenthet az új dohányboltok forgalomelszívó hatása.
Az OKSZ közölte azt is: javasolták az új dohánykereskedelmi rendszer kialakítását irányító nemzeti fejlesztési tárcának, hogy célszerű lenne a jövedéki előírások megváltoztatásával a nemzeti dohányboltok árrését szabályozni. Az 500 milliárd forintos dohánypiacon jelenleg 4-5 százalékos árrést hagynak a gyártók a kereskedőknek. Az uniós szabályozás szerint a gyártók ugyan szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat, de ezt a tagállamok ellenőrizhetik.
Az OKSZ érthetetlennek tartja azt is, hogy módosult a pályázati kiírás, és a dohánybolt új értelmezésével, amely szerint az csak szabad tér felől közelíthető meg, kizárták a bevásárlóközpontokat a dohánytermékek értékesítéséből. Ez a szövetség szerint a vásárlók számára kedvezőtlen, a törvény pedig ilyen szűkítést nem tartalmaz.