Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogi segítségnyújtásról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely kizárta, hogy a rászorulók alkotmányjogipanasz-eljárásban jogi tanácsot, képviseletet kaphassanak.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerint az állam támogatást nyújt a szociálisan hátrányos helyzetben levőknek ahhoz, hogy jogaik érvényesítésére szakszerű jogi tanácsot és jogi képviseletet kapjanak. Az alapvető jogok biztosa annak a rendelkezésnek az alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon, amely alkotmányjogipanasz-eljárásokban kizárta az ilyen típusú támogatás lehetőségét.
Az Ab kedden meghozott döntése szerint miután az alkotmányjogipanasz-eljárásban kötelező a jogi képviselet, a rosszabb anyagi helyzetben levők – akik nem vagy csak aránytalan áldozattal képesek megfizetni az ügyvédi költségeket – nem tudnak élni az alkotmányjogi panasz nyújtotta jogorvoslat lehetőségével, ami ezáltal vagyoni helyzeten alapuló megkülönböztetést eredményez.
Az alaptörvény tartalmazza, hogy Magyarország az alapvető jogokat – többek között – vagyoni helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül biztosítja, az alkotmányjogi panasz pedig az alapvető jogok védelmére szolgál. Az alapjogokban való egyenlőség a kötelező jogi képviselet mellett tehát csak akkor biztosítható, ha az alkotmányjogi panasszal mindenki egyenlően érvényesítheti jogait - tudatta közleményében az Ab, amely szerint az alaptörvénnyel ellentétes a jogi segítségnyújtásról szóló törvény vizsgált rendelkezése, és ezért azt megsemmisítette.
Az Ab döntése értelmében tehát alkotmányjogi panasz esetén is részesülhetnek állami támogatásban a szociálisan hátrányos helyzetűek ahhoz, hogy jogaik érvényesítésére szakszerű jogi tanácsot és jogi képviseletet kapjanak.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
Informális egyeztetésre készül Ursula von der Leyen és Magyar Péter.
A Fidesz alelnöke Facebook-oldalán jelentette be döntését a választási eredmények után.
