Médiaszabadság-konferencia: a médiatörvény jelentőségéről vitáztak

A médiaszabályozásról és a média állapotáról szóló előadások nyitányaként Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, az intézet kuratóriumának elnöke – Alexis de Tocqueville filozófust idézve – azt mondta: a sajtószabadság elnyomása megkívánja a szólásszabadság elnyomását is. Hozzátette: a demokráciát Magyarországon újjá kell építeni.

Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője elsősorban a szellemisége miatt tartotta rossznak a magyar médiaszabályozást, mert szerinte a bizalmatlanságra épül. Elismerte, hogy nagy összegű bírságokat nem szabtak ki e jogszabályok alapján, és sajtóorgánumokat ellehetetlenítő határozatok sem születtek. Problémának nevezte, hogy Magyarországon a tulajdonosok és a társadalom erkölcsi normái eltérnek egymástól.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint a magyar sajtó problémáit a hirdetési piac összeomlása tetézi, valamint a politikai befolyás erősödése a tulajdonosokon és a reklámpiacon keresztül. A sajtó felelős és elszámoltatható működését szakmai sztenderdek, etikai normák garantálhatnák, vagyis az önszabályozást kellene erősíteni – mondta.

Vörös T. Károly, a Népszabadság korábbi főszerkesztője szerint a médiatörvénynek egy ponton, a közmédiában pusztító következménye van. Azt mondta: a Fidesz a kétharmados többségével felmondta a korábban a baloldallal megkötött tisztességtelen egyezségét a médiát illetően, és rátette a kezét a közszolgálatra, kormánypártivá téve azt.

Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója komoly gócpontnak nevezte a médiaszabályozást. A szabályozás kudarca szerinte a kuruc.info példáján is bemutatható: a honlap jogi eszközökkel nem fogható meg, a törvényhozók mégis rá hivatkozva szabályozzák a gyűlölködő tartalmakat. Kifogásolta, hogy a kiegyensúlyozottság kérdésében nem állapít meg jogsértést a hatóság, miközben a panaszok nyolcvan százaléka az általa tulajdonolt közmédiával szemben fogalmazódik meg.