Újságíróvédelemről vitázott a parlament

Az újságírói forrásvédelmet, valamint a média- és hírközlési biztos jogosultságait érinti a médiaszabályozás módosítása, amelynek általános vitáját hétfőn este kezdte el a Ház. Az Alkotmánybíróság (Ab) médiaszabályozással kapcsolatos tavaly decemberi döntésének végrehajtását szolgálja a törvények módosítása, más észrevételeket azonban a jelenlegi előterjesztés nem érint – mondta expozéjában a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

Ahogy Kovács Zoltán rámutatott, a sajtó akkor láthatja el feladatát hatékonyan, ha maga, és az információt nyújtó személy is biztos lehet abban, hogy a köztük lévő viszony érintetlen marad, ezért a módosító csomag rögzíti az újságíró forrásainak védelmét célzó eljárási szabályokat, beemelve az előírásokat a nagy kódexekbe. Mint mondta, a magyar jogrendben a médiaalkotmány által beemelt forrásvédelem sem lehet korlátlan. Azonban kizárólag a büntetőeljárásban lesz kötelező felfedni az informátort, de csak súlyos bűncselekmények esetében, és kizárólag akkor, ha máshogyan nem szerezhető meg a bizonyíték. Kovács Zoltán közölte: a szabályozás pontosításában az Ab határozata mellett az Európa Tanács ajánlását is figyelembe vették.

Kovács elmondta, az Ab vitatta a hírközlési- és média biztos kvázi hatósági jogkörét a média esetében, amelyet az új médiaszabályozás adott meg számára. Közölte: a jövőben a sajtó esetében a biztosnak csak arra lesz jogosultsága, hogy egyeztetést kezdeményezzen a vitázó felek között. Erről jelentést készíthet, ezt azonban már nem hozhatja nyilvánosságra.

Kovács Zoltán közölte: az Alkotmánybíróság a médiahatóság és a médiatanács befolyását a sajtótermékekre túlzónak tartotta, mert az hasonló volt az emberekre lényegesen intenzívebb hatást gyakorló tévék és rádiók felügyeletével. Az államtitkár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ab nem osztotta azt a véleményt, miszerint az egyetlen alkotmányos megoldás a sajtó teljes kivonása lenne a médiaszabályozás alól. Hozzátette: egyes jogok és értékek esetében – ilyen a gyermekjogok védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma vagy a megalázó helyzetben lévők sérelmes bemutatása – megmarad a hatóság felügyelete.

A kormánypártok támogatták, az ellenzék több ponton bírálta a javaslatot. Menczer Erzsébet, a Fidesz vezérszónoka ismertette: a kritikák hatására a nyomtatott sajtót kivették a szabályozás hatálya alól, egy másik módosítással pedig az interjúalanyok védelmét erősítenék, és pontosították az információforrásokra vonatkozó rendelkezéseket is. Hangsúlyozta, minden kérdést, amit az Alkotmánybíróság kifogásolt, most orvosolnak, hogy ne terhelje az Országgyűlést alkotmányos törvénysértés.

Frakciótársa, Puskás Imre a későbbiekben kifejtette: a törvénymódosításra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság a kormánytöbbségtől eltérően értelmezi a szabadság fogalmát. Mint mondta, az ő társadalomfilozófiájukban a szabadság nem a „szabályok hiányából”, hanem a szabályok útján érhető el. Hozzátette: a Fidesz további törvényalkotása során is ragaszkodik ehhez a felfogásához, ugyanakkor az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe veszik.

Mandúr László, az MSZP egyik vezérszónoka szerint a módosítás egy látványos visszavonulás, és emlékszik az első vitákra, amikor a kormányoldal pont ellenkező álláspontokat sorolt fel. Szerinte kimaradt a javaslatból a médiahatóság elnökének és tagjainak a jelölési módjáról szóló passzusok korrigálása, mert ezt az Európa Tanács kifogásolta. Elmozdulás van viszont szavai szerint az újságírói forrásvédelem területén.

Lendvai Ildikó, a szocialisták másik vezérszónoka úgy vélte, a beterjesztők „centinként amputálnak”, az alapvető bajokat pedig nem tudják megoldani. Hozzátette:  a módosítás nem változtata médiatanács működésén, pedig egy politikailag egyoldalú testület nem tud politikailag elfogult döntéseket hozni. Lendvai Ildikó azt kérte, maradjanak a helyükön a tanács tagjai, de hatáskört ne kapjanak.

A KDNP vezérszónoka, Pálffy István azt mondta, korábban bevezették, most kiterjesztik az informátor védelmét, és fontos kiegészítés az is, hogy tilos lesz az elhunytak öncélú és sérelmes bemutatása is. A képviselő közölte, az Ab nem általánosságban mondta ki a sajtó és a médiatörvénnyel kapcsolatban a nyomtatott és online médiában alkalmazott szabályok alkotmányellenességét, hanem csak bizonyos részekről állapították ezt meg.

Novák Előd (Jobbik) úgy vélte, a téma kellemetlen a Fidesz számára, mert az Ab „végakarataként” meg kellett semmisíteni egyes passzusokat. Megjegyezte, hogy oknyomozó újságírás nem létezik Magyarországon, mert öncenzúra van. Szerinte a hangsúlyos ügyek nem kerültek a törvénymódosítás javaslatába, ilyen a médiatanács testületének szerkezete. A képviselő hosszasan követelte a kiegyensúlyozottság támogatását, és azt sérelmezte, hogy a Jobbiknak jóval kisebb a hírműsorokban való megjelenési aránya, mint a többi ellenzéki pártnak.

Karácsony Gergely (LMP) rámutatott: a kormányoldal által most elmondott érveket a médiatörvény első vitájában még az ellenzék hangoztatta. A problémákat felsorolva kiemelte a Freedoom House sajtószabadság-besorolását, az „egyszínű” médiahatóság működését, valamint a közmédia hibáit. Ezek között említette, hogy egyre több pénzből készülnek a műsorok, de egyre kevesebben nézik azokat, és azt is, hogy folyamatosan normasértéseket követnek el a közmédiában. Hozzáfűzte: a kormány a „minimálprogramot” hajtja végre, ugyanakkor a forrásvédelem területén jó irányba indultak el, és összességében jobb lesz a szabályozás, de további módosítások szükségesek.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a javaslat általános vitáját, a kormány képviselője pedig jelezte, később kíván élni a zárszó lehetőségével.