A javaslat általános indokolására hivatkozva kifejtette: a kodifikáció során a létező, élő jogból indultak ki, és ahol lehetséges, fenntartották azt, csakis ott és annyiban változtattak, ahol és amennyiben a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok miatt valóban szükséges volt. A kodifikáció során újító, alternatív megoldásokat sem fogadtak el, ha azok túlzott bizonytalanságot okoztak volna. Ugyanakkor a négy évtizedes államszocialista berendezkedése során végletekig leegyszerűsödött magánjogi forgalom viszonyai között eltűnt számos jól működő jogtechnikai megoldás, ezért a piacgazdaság viszonyainak újra meghonosítása után két évtizeddel szükségessé vált az árnyaltabb, új viszonyokat jobban rendező polgári jogi szemlélet.
A szakember elmondta: az 1953 és 1959 között készült jelenlegi Ptk.-t eddig több mint másfél száz alkalommal módosították, túlnyomórészt a rendszerváltás után. A szakmában már az 1990-es években teljes egyetértés alakult a tekintetben, hogy szükség van új kódexre. A javaslat nem választ egyetlen külföldi mintát, de merít az új külföldi magánjogi kódexekből, általában a nemzetközi gyakorlatból, különös tekintettel a magyar jogot közvetlenül is befolyásoló uniós szabályozásra, amely szervesen beépült például a fogyasztóvédelembe vagy a társasági jogba. Ezen túlmenően az új Ptk. nagymértékben hasznosítja a felsőbb bírósági gyakorlatban kikristályosodott megoldásokat - mondta a Kúria kollégiumvezetője. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: maga is részt vett az új Ptk. előkészítésében, és a politika részéről semmiféle elvárást nem tapasztalt.