Az EB kezdeményezi a kohéziós pénzek befagyasztásának feloldását

Várhatóan a kohéziós pénzek egy részének felfüggesztéséről szóló döntés visszavonását javasolja majd a pénzügyminiszteri tanácsnak az Európai Bizottság – adta hírül korábban a Bruxinfo. Szerda délután hivatalosan is bejelentette José Manuel Barroso, bizottsági elnök, hogy az EB olyan javaslatot fogadott el, amelyben kezdeményezik a Magyarországnak szánt kohéziós források befagyasztásáról szóló korábbi döntés hatályon kívül helyezését – írja a portfolio.hu. Barroso szerint Magyarország tett lépéseket költségvetése konszolidációja érdekében.

Szerdán tette egyébként közzé az uniós tagországok gazdaságáról készített helyzetértékeléseket, illetve ajánlásokat is az Európai Bizottság. A testület jelentése szerint Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe. A Magyarországról szóló dokumentum szerint ebben az évben a magyar gazdasági teljesítmény 0,3 százalékkal csökken, majd 2013-ban „némileg lendületbe jön”. A munkanélküliség 2012-ben enyhén csökken 10,6 százalékra, majd a következő esztendőben várhatóan tovább esik. Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács idén januárban azt állapította meg, hogy Magyarország nem tett hatékony lépéseket a konszolidációs folyamat érdekében. Ennek nyomán – állapította meg az Európai Bizottság – a magyar kormány erőfeszítéseket hozott annak érdekében, hogy biztosítsa a költségvetési célok elérését 2012-ben, valamint a 2013-ban is, amikor kivezetnek a rendszerből lényeges egyszeri bevételeket. A brüsszeli testület szerint a magyar kormány széles körű szerkezetireform-programba vágott bele, ami a munkapiac kulcsfontosságú elemeit is megcélozza, valamint lépéseket tartalmaz az üzleti környezet reformja érdekében. A politikai válaszok azonban – vélekedett a Bizottság – számos területen meglehetősen hiányosak. 

A kihívások kapcsán a brüsszeli dokumentum összeállítói megállapították, hogy a 2012-es 2,5 százalékos, illetve a 2013-as 2,2 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését „fenntartható módon kell majd biztosítani”. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet. „Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez” – olvasható az Európai Bizottság értékelésében. A közfoglalkoztatást átszervezték, ami összességében szűküléssel járt, és ez ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal – áll a jelentésben. A testület szerint további kihívást jelent a közigazgatás átláthatósága és színvonala, amely tekintetben Magyarország számos jelzőszám vonatkozásában alacsonyan teljesít. Aggodalomra látnak okot az oktatási rendszer méltányosságát és hatékonyságát illetően is, „különösen azokra az újabb törvényi változtatásokra tekintettel, amelyek magukban hordozzák a korai iskolaelhagyók számának növekedése és a magyar oktatási rendszeren belüli szegregáció veszélyét”.