Ezt hangsúlyozta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője és Molnár Csaba, a DK képviselőcsoportjának vezetője azon a fórumon, amelyet a május elsején együtt tüntető négy szakszervezeti szövetség rendezett a Városligetben kedden. Az együttes tüntetésen az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) vett részt.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta, hogy az általuk demokratikusnak tartott pártok - a Fidesz, a KDNP, az LMP, az MSZP - frakcióvezetőit, valamint a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjét hívták meg a fórumra. Harrach Péter, a KDNP, és Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, más elfoglaltságuk van, és a frakcióik nevében sem jelent meg senki - mondta az MSZOSZ elnöke, hozzátéve, hogy „ez is egyfajta üzenet, hogy ki az, aki szóba akar állni a szakszervezeti tisztségviselőkkel május elsején”. Az MSZOSZ, az ASZSZ, a SZEF és az ÉSZT május elsején közösen tüntetett biztos munkahelyeket, tisztes megélhetést, elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve. Ezekkel a célokkal a fórumon részt vevő mindhárom politikus egyetértett.
Mesterházy Attila elmondta, hogy az MSZP is valódi társadalmi egyeztetést, munkahelyi biztonságot, és - kormányra kerülése esetén az első intézkedések között - olyan új Munka törvénykönyvét (Mt.) szeretne, amelyet a szakszervezetekkel együttműködésben alkotna meg. Az MSZP frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem növeli a munkahelyek számát, és nem hoz gazdasági növekedést sem, a mostani egykulcsos adórendszer pedig a gazdagoknak kedvez, ezért az MSZP egy igazságosabb, és a költségvetésnek is több bevételt hozó, többkulcsos adórendszert támogatna.
Jávor Benedek szerint a munka világát érintő intézkedések „katasztrofális irányba” mozdultak el, mind a munkahelyteremtés, és a munkavállalók biztonsága, mind a közszolgáltatások minősége, elérhetősége tekintetében. Kifejtette: a kormány a jövedelem újraelosztás területén „teljesen perverz” modellt vezetett be, amely a szegényektől a gazdagok felé csoportosítja át a jövedelmeket. És mivel ez lyukat ütött a költségvetésben, a kormány „azóta is rémülten nyúlkál a különböző közszolgáltatásokhoz”, hogy onnan szedje be a hiányzó forrásokat. A munkavállalók így kétszeresen kiszolgáltatottá váltak: jövedelmük csökkent, és közben egyre romló minőségű közszolgáltatásokkal találkoznak azok, akik a legjobban rá vannak szorulva a közszolgáltatásokra, mivel a szolgáltatást piaci áron nem tudják megfizetni - vélekedett Jávor Benedek.
Az LMP frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak a kormány politikájának „megakasztására”. Szólt arról is, hogy a passzív, munkanélküliségi ellátások rendszere sem megfelelő, a maximális folyósítási idő jelentősen csökkent, miközben az aktív munkaerő-piaci eszközök csak a hazai össztermék (GDP) 0,6 százalékát teszik ki. Az Európai Unióban átlagosan 1,7 százalékos ez az arány. Jávor Benedek szerint Magyarországon is növelni kellene ezt az arányt, mert csak bővíthető a munkapiaci aktivitás.
Molnár Csaba kifejtette: Magyarország és a munkavállalók legnagyobb problémája, hogy „elképesztő jogbizonytalanság” van, emellett a kormányzati politika alattvalóként tekint az emberekre, ráadásul olyan gazdaságpolitikát alkalmaz a kabinet, amely - mondta Ferge Zsuzsa szociológust idézve - „perverz újraelosztást” valósít meg. A politikus szerint a kormány lehetetlenné tette a munkavállalók számára, hogy ha jogsérelem éri őket, akkor azt orvosolni tudják. Ennek oka Molnár Csaba szerint, hogy mindkét védelmi hálót - a munkaügyi bíróságokat és a szakszervezeteket - leépíti a kormány. A gazdaságpolitika rossz, így ha nemsokára vissza is állna a többkulcsos adórendszer, „már akkor sem tudnánk megúszni” az új adókat, mert annyira nem jött működő tőke, befektetés Magyarországra és olyan kiszámíthatatlan a gazdasági helyzet - hívta fel a figyelmet Molnár Csaba a DK közgazdászokkal, szakértőkkel közös számításaira. A politikus szerint nem egymillió új munkahely jön létre 10 év alatt, hanem a 2010-es adatokkal összehasonlítva hónapról hónapra rosszabb foglalkoztatási adatokat produkál Magyarország.
Kérdésekre reagálva Mesterházy Attila elmondta: kiemelt feladat Magyarországon a munkahelyteremtés, mivel ha egy családban már egy kereső van, akkor „egy csomó más probléma már fel sem merül”. Hozzáfűzte, hogy főként a fiatalok, az 50 év fölöttiek, valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek vannak hátrányosabb helyzetben a munkapiacon, ezért minden munkahelyteremtő programnak elsősorban ezekre a csoportokra kell figyelnie.
Molnár Csaba szerint ma Magyarországon a munkavállalók kiszolgáltatottsága szempontjából rosszabb a helyzet mint az elmúlt 40-50 évben bármikor. Az Orbán-kormány leépítette az emberek szabadságát, „immunrendszerét”, a munkavállalóknak nincs hová fordulniuk, és „amikor már itt tartunk, akkor könyékig elkezd vájkálni a zsebünkben” - mondta.
Jávor Benedek arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-1991-ben tűnt el az az 1-1,5 millió munkahely, amely most hiányzik. A rendszerváltást követően úgy gondolták, hogy ha „kitolnak” 1,5 millió embert a rendszerből, például rokkantnyugdíjasként, akkor így egészséges, hatékony munkapiacot tudnak létrehozni. Ma azonban már látszik, hogy ez nem így van - tette hozzá.
