Konferencia: médiaszabályozás az alkotmány és az európai jog tükrében

A médiaszabályozás nem az egyén védelmére való – hangzott el a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Médiatanács Médiatudományi Intézete által szervezett keddi, budapesti konferencián, amelynek előadói a médiaszabályozás alkotmányjogi és európai jogi vonatkozásaival foglalkoztak.

A médiaszabályozás nem a jogaiban megsértett egyén védelmére való, hanem a közönség, vagyis az olvasó és a tévénéző védelmére – jelentette ki Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa szerint a jogsértés meglétét is a közönség szempontjából kell mérlegelni, az egyéni jogsérelem esetén ugyanis a polgári vagy a büntető törvénykönyvek paragrafusai nyújtanak támaszt, így – mint mondta – értelmetlen lenne egy harmadik eljárást biztosítani ezek védelmére. Hozzátette: érvelését az Alkotmánybíróság decemberi határozata is alátámasztotta, kimondva, hogy az emberi méltóság védelmében a hatóságnak nem a személyhez fűződő jogokért kell fellépnie, hanem azt a rombolást kell megelőznie, amelyet a média az emberi jogok tiszteletének kultúrájában végezhet.

Koltay András példákkal mutatta be, hogy ez a jogértelmezés hogyan jelenik meg a Médiatanács gyakorlatában: egy múlt heti döntés, amely elmarasztalta a TV2 Tények című műsorát az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó szabályok megsértéséért, nem a műsorban szerepeltetett, bántalmazott gyermeket védte, hanem intézményes jogvédelmet biztosított. Az emberi méltóság vagy a kiskorúak védelme ugyanis össztársadalmi érdek. A Cohn-Bendit- vagy a Lomnici-ügyben nem volt lehetőség az intézményes jogérvényesítésre, bár személyiségi jogi következményei lehettek volna az ügyeknek - mondta.

A médiahatósági eljárások garanciális elemeit mutatta be előadásában Lapsánszky András, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, az NMHH jogi igazgatója, aki visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek elégtelennek tartják a médiahatóság határozataival szembeni fellebbezési lehetőségeket. Mint mondta, a bíróság egy jogorvoslati eljárás esetén a médiát érintő ügyekben éppen úgy jár el, mint más, például az energiajogi, a hírközlési jogi vagy rendvédelmi jogi ügyekben. Az új médiatörvény szabályait csak a közigazgatási eljárási szabályok szerint lehet végrehajtani, kikényszeríteni, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény pedig minden részletében meghatározza az eljárás menetét annak megindításától kezdve a jogorvoslatig, éppen úgy, mint minden más állami beavatkozás esetén.

Lapsánszky András hangsúlyozta: a bíróság ugyanakkor nemcsak a közigazgatási eljárási szabályok betartását vizsgálhatja, hanem akár meg is változtathatja a Médiatanács döntését, ha azt nem tartja kellően megalapozottnak.

Kettősség jellemzi az Európai Unió médiaszabályozásának történetét – mondta előadásában Nyakas Levente, a Médiatanács Médiatudományi Intézetének vezetője. Mint mondta, a gazdasági közösségként létrejött Unió természetszerűleg segítette és segíti a kereskedelmi médiumokat a szolgáltatások szabad áramlásának lehetővé tételével az audiovizuális piacon, de emellett mindig is jelen volt a kulturális érdekek érvényesítése.

Az uniós irányelvek szabad kezet adnak a tagállamoknak a sajtószabályozásban, egyre több ország fordul a technológiasemleges szabályozás felé, vagyis például az internetes sajtótermékekre is kiterjeszti normáit – mondta Pogácsás Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa. Hozzátette: már az önszabályozásban élen járó britek is felvetették a szigorúbb törvényi szabályozás szükségességét az elmúlt évek sajtóbotrányai után.