Az új sarkalatos törvények erősebb védelmet adnak az ország pénzügyi stabilitásához – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleményében.
Az év végével lezárul az alkotmányozás, az Országgyűlés az elmúlt hónapokban megalkotta a január 1-jén hatályba lépő alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket, 2012-ben pedig még néhány, az alaptörvénnyel összefüggő törvény technikai módosítása várható. Az új sarkalatos törvények minden eddiginél erősebb védelmet adnak a közpénzek felhasználásához, az államadósság növekedésének megakadályozásához, és Magyarország pénzügyi stabilitásához – közölte kedden a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).
A közleményben hangsúlyozzák: a tavasszal elfogadott alaptörvény egyik legnagyobb újdonsága az államadósságfék követelménye, amely megköveteli, hogy „egy generáció se élhesse föl a következő nemzedék jövőjét, vagyis nem adósíthatja el az utána következő nemzedékeket”. A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló sarkalatos törvény részletesen szabályozza az alaptörvényben szereplő államadósságra vonatkozó, 50 százalékos határt megszabó korlátozásokat és költségvetési szabályokat, illetve olyan garanciális szabályokat rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok eladósodását – emelik ki.
Mint fogalmaznak, a közpénzek és a közvagyon védelmét szabályozza a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény, amelynek „égető hiányát az elmúlt évek korrupciós ügyei is igazolják”. A törvény átláthatóvá teszi a vagyonkezelési viszonyokat és hosszú távon biztosítja Magyarország vagyonának gyarapítását és közérdek szerinti kezelését – közlik.
A KIM szerint „különlegesen erős, alkotmányos védelmet ad a családoknak” az, hogy külön sarkalatos törvényjavaslat rendelkezik róluk, megteremtve a korábban hiányzó biztonságot, kiszámíthatóságot és állandóságot a családokat érintő szabályozásban. A tárca felidézi: az alaptörvény kifejezi Magyarország elkötelezettségét az EU közös értékei és hagyományai iránt, rögzíti az ország polgárainak egyéni és közösségi jogait, és meghatározza az alapvető szabadságjogokat. Magyarország demokratikus intézményei nem, vagy csak kis mértékben változtak az alaptörvény következtében – fűzik hozzá.
A KIM emlékeztet: változik a választási rendszer is, egyrészt azért, mert az Országgyűlés létszáma a következő parlamenti választásokon a jelenlegi 386 helyett maximum 200-ra csökken, másrészt pedig azért, mert „komoly alkotmányos mulasztások és aránytalanságok” voltak az eddigi rendszerben. A kettős állampolgárság idei bevezetésével Magyarország jelentős lépést tett a határon túli magyarokért, akik választójogot kapnak és pártlistára szavazhatnak a jövőben – jegyzik meg.
Mint írják, a hatékonyság és egységesség jegyében megváltozott az országgyűlési biztosok rendszere is: az alapvető jogok országgyűlési biztosáról szóló sarkalatos törvény az eddigi négy országgyűlési biztos helyett egy egységes biztosi rendszer szervezeti és működési szabályait határozza meg.
Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény az Ab-t az alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg, az alapjogvédelem „új korszaka nyílik meg” azzal, hogy az Ab az egyedi ügyekben hozott bírói döntés esetleges alaptörvénybe ütközését is megvizsgálhatja – olvasható a tárca összegzésében.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
A brexitnépszavazás óta eltelt tíz év nem úgy alakult, ahogy sokan remélték. A brit elit soha nem bocsátotta meg a szavazóknak, hogy a kilépés mellett döntöttek, és az elmúlt évtized azzal telt, hogy a távozás gyakorlati lépéseit akadályozta.
