„Valamikor jövő tavasszal ennek a háborúnak véget kell érnie” – Kis-Benedek József a Mandinernek

– kezdte meg a beszélgetést Kis-Benedek József, arra utalva, hogy a háború nem olyan, mint a politika, mivel a harctéren csak a katonák rotációs pihentetése jelent valamiféle szünetet, de a harcok nem állnak le, mindkét fél bármi áron célt akar érni. Jelenleg háromszáz kilométeres sávban folyik a harc, és összesen 12 dandár áll rendelkezésére az ukránoknak. Rámutatott, hogy az ukránok új taktikája abból áll, hogy a logisztikai pontokat próbálják támadni, hogy elvágják az oroszok utánpótlási útvonalait. Az ukránoknak komoly stratégiai kihívás, hogy nincs megfelelő légitámogatásuk, amely nélkül a szárazföldi csapatok nem képesek jelentős előretörésre.

Robbantás történt július 17-én a Kercsi hídon, amelynek következtében két civil vesztette életét. Moszkva közölte, hogy az ukránok hajtották végre tengeri drónok segítségével.

– kommentálta Kis-Benedek József az eseményeket, hozzátéve, viszont számítani kell a Fekete-tenger felől az orosz haditengerészet támadásaira.

A vilniusi NATO-csúcs

A hetekben megtartott Vilniusi NATO-csúcs után már elhárult az akadály Svédország NATO- csatlakozása elől, mivel a törökök bejelentették, hogy nem nincs ellenükre a skandináv ország felvétele. Ukrajnával kapcsolatban jövőbeli cél a NATO-csatlakozás, viszont konkrét céldátumot nem határoztak meg a tagállamok.

– értékelt az MTA doktora, szerinte a csatlakozás, mint lehetséges forgatókönyv, csupán a médiának, valamint a lakosságnak szólt, komolyan fel sem merülhetett az illetékes szervek részéről, hogy Ukrajnát jelen állapotában felvegyék a katonai szövetségbe. Hozzátette:

Törökország beleegyezésével minden akadály elgördült a svéd NATO-csatlakozás elől, amelyben - Kis-Benedek József szerint – az amerikai nyomás is közrejátszott, hiszen számos modern haditechnológiai eszközt is biztosítanak a törökök számára. „Nem látom azt, hogy a törökök, illetve a magyarok egyeztettek volna.” Szerinte a magyar politika nem jól érzékelte ezt a szituációt, már előbb be kellett volna jelentenie, hogy elfogadja a svédek NATO-csatlakozását.

– mondta Kis-Benedek József, aki szerint az Amerikai Egyesült Államokban a jövő évi választások el fogják vonni a figyelmet és a pénzügyi juttatásokat Ukrajna elől. Úgy értékeli, hogy mindkét részről lehet még egy utolsó nagy támadás, viszont ez az ukránoktól még több áldozatot követel, ugyanis óriási a nyomás Vlagyimir Putyin orosz elnökön, hogy sikert érjen el. Az USA a hetekben adott kazettás bombákat Ukrajnának, amelyek óriási pusztításra képesek.

– magyarázta az MTA doktora. A kazettás bomba valójában az emberek elpusztításáról szól, és nem véletlen, hogy a nemzetközti közösség döntő többsége ellenzi azok használatát. A kazettás bombák bevetése esetében azonnali válasz várható a másik fél részéről – figyelmeztetett a szakértő az újabb eszkalációs spirálra. 

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: 

A műsor podcast formában is meghallgatható: