Újabb iszlamista vezetővel végeztek az izraeli erők
Az IDF jelenleg három fronton is harcol: a Gázai övezetben, Libanonban és Ciszjordániában, ahol megölték az Iszlám Dzsihád egyik parancsnokát.
Addig mindkét részről lehet még egy-egy utolsó nagy támadás, viszont ez az ukránoktól még több áldozatot követel, a nyomás pedig már óriási az orosz elnökön, hogy sikert érjen el. Kis-Benedek József egyetemi tanárt, az MTA doktorát kérdeztük a Stratéga minapi adásában. Összefoglaló.
„A fronton nincs uborkaszezon”
– kezdte meg a beszélgetést Kis-Benedek József, arra utalva, hogy a háború nem olyan, mint a politika, mivel a harctéren csak a katonák rotációs pihentetése jelent valamiféle szünetet, de a harcok nem állnak le, mindkét fél bármi áron célt akar érni. Jelenleg háromszáz kilométeres sávban folyik a harc, és összesen 12 dandár áll rendelkezésére az ukránoknak. Rámutatott, hogy az ukránok új taktikája abból áll, hogy a logisztikai pontokat próbálják támadni, hogy elvágják az oroszok utánpótlási útvonalait. Az ukránoknak komoly stratégiai kihívás, hogy nincs megfelelő légitámogatásuk, amely nélkül a szárazföldi csapatok nem képesek jelentős előretörésre.
Robbantás történt július 17-én a Kercsi hídon, amelynek következtében két civil vesztette életét. Moszkva közölte, hogy az ukránok hajtották végre tengeri drónok segítségével.
Az ukránok próbálják azt bizonyítani, hogy még képesek odacsapni”
– kommentálta Kis-Benedek József az eseményeket, hozzátéve, viszont számítani kell a Fekete-tenger felől az orosz haditengerészet támadásaira.
A hetekben megtartott Vilniusi NATO-csúcs után már elhárult az akadály Svédország NATO- csatlakozása elől, mivel a törökök bejelentették, hogy nem nincs ellenükre a skandináv ország felvétele. Ukrajnával kapcsolatban jövőbeli cél a NATO-csatlakozás, viszont konkrét céldátumot nem határoztak meg a tagállamok.
„Ukrajna NATO-tagságáról szó nincsen”
– értékelt az MTA doktora, szerinte a csatlakozás, mint lehetséges forgatókönyv, csupán a médiának, valamint a lakosságnak szólt, komolyan fel sem merülhetett az illetékes szervek részéről, hogy Ukrajnát jelen állapotában felvegyék a katonai szövetségbe. Hozzátette:
Az egész háború azért kezdődött, mert Ukrajna NATO-tag akart lenni.”
Törökország beleegyezésével minden akadály elgördült a svéd NATO-csatlakozás elől, amelyben - Kis-Benedek József szerint – az amerikai nyomás is közrejátszott, hiszen számos modern haditechnológiai eszközt is biztosítanak a törökök számára. „Nem látom azt, hogy a törökök, illetve a magyarok egyeztettek volna.” Szerinte a magyar politika nem jól érzékelte ezt a szituációt, már előbb be kellett volna jelentenie, hogy elfogadja a svédek NATO-csatlakozását.
Valamikor jövő tavasszal ennek a háborúnak véget kell érnie
– mondta Kis-Benedek József, aki szerint az Amerikai Egyesült Államokban a jövő évi választások el fogják vonni a figyelmet és a pénzügyi juttatásokat Ukrajna elől. Úgy értékeli, hogy mindkét részről lehet még egy utolsó nagy támadás, viszont ez az ukránoktól még több áldozatot követel, ugyanis óriási a nyomás Vlagyimir Putyin orosz elnökön, hogy sikert érjen el. Az USA a hetekben adott kazettás bombákat Ukrajnának, amelyek óriási pusztításra képesek.
Egy bombával egy focipálya nagyságú területet lehet megtámadni, ahol kő kövön nem marad”
– magyarázta az MTA doktora. A kazettás bomba valójában az emberek elpusztításáról szól, és nem véletlen, hogy a nemzetközti közösség döntő többsége ellenzi azok használatát. A kazettás bombák bevetése esetében azonnali válasz várható a másik fél részéről – figyelmeztetett a szakértő az újabb eszkalációs spirálra.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A műsor podcast formában is meghallgatható:
Kapcsolódó cikkek a Háború Ukrajnában aktában.
A tárgyalás nem fog békéhez vezetni az amerikai hadsereg egyik őrnagya szerint.
Mark Rutte szerint Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy bevesse a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat.
Ursula von der Leyen beszélt, a fegyverszállításokat védte, Ukrajnát féltette, a TISZA Párt elnöke pedig felállva tapsolt.