A Libriről, a magyar kultúra finanszírozásáról, a Carson Coma kiállásáról és a politizáló művészekről is volt szó a Mandiner Reakció legújabb adásában.
„Számukra az a magyar író, aki Eszterházy Péterré akar válni” – kezdte a beszélgetést Demeter Szilárd azzal kapcsolatban, hogy számos ellenzéki újságíró, valamint író nehezményezi, hogy a Mathias Corvinus Collegium megvásárolta a Libri könyvkereskedő és kiadó vállalat többségi tulajdonát. Ennek kapcsán született egy Népszava-írás is, amire a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Mandineren megjelent publicisztikában reagált.
A műsorban elmondta, nem példátlan eset, hogy politikához közel álló tulajdonos lesz, a cégnek továbbra is be kell tartania a piaci szabályokat. Például a Bödőcs Tibor könyvek eladásának profitjából tudják a szépirodalmat finanszírozni.
„A piac nem ideológiavezérelten működik” – értékelt a PIM főigazgatója, s utalt a Bud Light sörgyártóra, amely egyik termékét transgender személlyel reklámozta. Válaszként fogyasztói harag zúdult rájuk, így kénytelenek voltak a reklámot megváltoztatni. Magyarországon van egy ideológia vezérelt mainstream írói-művészi közösség, amely a Nyugaton diktált paneleket mondja fel. Nagy Ervin színművészt a mainstream és az ellenzéki média rendkívül felkapta az elmúlt hetekben, egyfajta szabadságharcosi pózba állítják a jelenlegi rendszerrel szemben.
Úgy látja, ha a média fel akar belőle építeni egy ellenzéki vezetőt, az végül Nagy Ervinnek fog fájni a végén. Egyrészről ha megmérettetik a választáson, kapni fog bizonyos számú szavazatot, amely vélhetően nem akkora támogatottságot fog tükrözni, mint amit ő remél. Másrészről: ha a profi politizálást mellett dönt, észlelni fogja, hogy messze nem baráti közösség veszi körül, hanem a kőkemény érdekek mentén szerveződő emberek összessége. Demeter Szilárd ezzel kapcsolatban megjegyezte:
az értelmiség feladata nem ellenzékinek lenni, hanem szabadnak”, a pártpolitikai szimpátia vagy az ideológiai elköteleződés nem váltja ki a tehetséget.
Itt utalt Tóth Gabi énekesnőre, akit az ellenzéki megmondóemberek és média folyton támadnak jobboldali beállítottsága miatt, miközben kiváló, tehetséges énekesnő. A beszélgetésen szóba került az is, hogy a Carson Coma zenekar valamiféle ellenzéki vagy rendszerkritikus hangot üt meg, azonban Demeter Szilárd szerint inkább próbálják belenyomni a színvonalas zenét játszó zenekart ebbe az ellenzéki szerepbe. A zenekar is kifejtette, ilyen céljaik nincsenek.
Szóba került Bödőcs Tibor humorista is. Demeter Szilárd: „Bödőccsel egyetlen problémám van, nekem legalábbis személy szerint, hogy ő lehetett volna egy magyar Dave Chappelle, és elképesztő szükségünk lenne egy ilyen magyar Dave Chappelle-re, aki elgondolkodtató módon mindenkibe beleáll, ideológiavezéreltségtől függetlenül, és ő ezt a renoméját rombolja le azzal, hogy elkezdett átmenni agitpropba, ilyen harcos-karcos, kritikátlan ellenzékibe. Ráadásul
egyre butábban csinálja. Én sajnálom, mert tehetséges a gyerek.”
„Véleményem szerint túl sok intézményünk van” – jelentette ki Demeter Szilárd, aki szerinte csak fenntartani akarjuk az intézményeket, de a feladatellátásra nem fókuszálunk. Rávilágított arra a tendenciára, hogy kőszínházak száma exponenciálisan növekedett, ugyanakkor sem a dolgozók, sem a látogatók száma nem tartott lépést ezzel, tehát nem valós társadalmi igényt szolgál ki egy ekkora infrastruktúra.
Úgy értékeli, hogy a jelenlegi válsághelyzetben statisztikai alapon kellene megvizsgálni, melyek azok a kritikus infrastruktúrák a kultúra területén, amelyeknek elengedhetetlen a pénzügyi forrás biztosítása. Szerinte a versenylogikának kellene érvényesülnie: olyan művészeket támogatni, akik olyan teljesítményt tudnak felmutatni, amelyet értékel a közönség, és nem azokat, akik csak egy nagyon szűk réteg szórakozását elégítik ki.
Ha a befogadó közönség eltávolodik az alkotástól, mert az nem tudja megszólítani, akkor valójában nem a közönséggel van a baj, hanem az adott művész produktumaival.
Csák János nemrégiben adott interjút a Mandinernek, amelyben kifejtette, hogy a magyar kultúrának lehetnének piaci mecénásai, így hozzájárulnának a kulturális spektrum kiszélesítéséhez. Demeter Szilárd szerint, ha a nagyvállalkozók egy adott kulturális régió életéhez hozzájárulnak, abban az esetben a körülményeket jelentősen javítani tudják. Arra mutatott rá, hogy Nyugaton kialakult ennek a kultúrája, „amikor már elég gazdag vagy ahhoz, hogy egzisztenciális gondokat ne okozzon, ha támogatsz valakit, úgy érzed, hogy neked ez egyfajta erkölcsi kötelességed”, viszont „ennek a kultúráját nem lehet a kormányzati politikával erősíteni, és nem parancsolhatsz rá valakire, hogy legyél jó ember” – mutatott rá a PIM főigazgatója.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható:
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Mi lesz az LMP-vel a Csárdi-ügy után? Mit gondol Magyar Péterről és rajongóiról? Merre tovább, zöldmozgalom? Mi várható az amerikai elnökválasztáson?
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A színész szerint Magyar Péter nem agresszív.
Hatalmas lángokkal égett a nagymegyeri hengermalom.
Bohár Dániel szúrta ki a színművészt.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
