Nyugati nehéztechnika nélkül az orosz fölényt nem lehet legyőzni – Csiki Varga Tamás elemzése a Mandineren

***

„A tavaszra várt offenzívák kulcskérdése az lesz, hogy a mennyiség vagy a minőség fog-e dominálni. Komoly haditechnikai eszközállomány nélkül a hatalmas orosz mennyiségi fölényt nem lehet ellensúlyozni" – mondja műsorunkban az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Csiki Varga Tamás szerint Ukrajna mindenképpen területi veszteséget fog elszenvedni, de szuverenitása és függetlensége megmarad a háború után is. Oroszország politikai szándéka az, hogy Ukrajnától területeket szerezzen, illetve meggyengítse azt, ugyanakkor nem fogja tudni megakadályozni, hogy nyugati szomszédja a nyugati befolyási övezetbe kerüljön.

Győzhet-e Ukrajna a nyugati nehéztechnikával?

A Mandiner Világrend vendége Csiki Varga Tamás, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt.

Az adás itt tekinthető meg:

***

„Ez az anyagháború egyelőre senki felé nem döntötte el a háborút” – vélekedett bevezető válaszában a biztonságpolitikai szakértő. Csiki Varga Tamás szerint a reális forgatókönyvek szerint

az pedig illúzió, hogy Kijev akár nyugati fegyvercsomagok segítségével is az összes elvesztett területeit vissza tudná foglalni. Oroszországnak ugyanis komoly tartalékai vannak, politikai szándékát, a területek elcsatolását és Ukrajna meggyengítését pedig vaskézzel próbálja majd végigvinni. Az NKE kutatója úgy véli azonban, hogy ez a cél csak részlegesen lesz megvalósítható: Ukrajna szuverenitása és függetlensége nem fog megszűnni a háború végére sem, nem lesz újra orosz befolyású terület, Oroszország nem tudja elérni, hogy kikerüljön a nyugati befolyási övezetből.

Csiki Varga szerint a nyugati fegyverszállításokat elsősorban nem az értékközösség motiválja, hanem az a stratégiai szándék, hogy ne engedjék Ukrajnát elbukni. A nehéztechnika átadása az orosz erőfeszítések ellensúlyozását szolgálja a nyugatiak részéről – tette hozzá.

Csiki Varga Tamás

Az orosz mennyiség ellensúlyozása a minőséggel történhet meg

2023 tavaszán előállhat az a helyzet, hogy az oroszok „egy újra hadrendbe állított eszközparkkal, bőséges emberállománnyal” igyekeznek eldönteni a háborút, vagy legalábbis a műveleteket átlendíteni a holtponton.

Az oroszoknak nagyobb emberanyag áll rendelkezésükre, az új egységek kiképzettsége azonban kérdéses, mert az oroszországi laktanyák kiképzőinek egy részét már bevetették, és komoly veszteségek voltak a soraikban – nem véletlen, hogy belarusz területeken folyik sok orosz tartalékos kiképzése jelenleg – magyarázta a szakértő. Csiki Varga hozzátette: az oroszok a lerakatokból elő tudnak venni régi fegyverzetet, de annak kicsi a harcértéke;

és ezt nem tudják jól pótolni.

Az ennek ellenére meglévő orosz mennyiségi fölényt azonban Ukrajna csak komoly haditechnikai eszközállománnyal lehet képes ellensúlyozni, ezért a nyugati fegyverzet-szállításoknak döntő szerepük van. Az ukrán igény tavaly nyár végén 300 harckocsi és 700 páncélozott harcjármű volt – a herszoni ellentámadást csak ezek birtokában látták folytathatónak.

Ki kezdi a „tavaszi hadjáratot”?

Az ukránok őszre a stratégiai kezdeményezést elvesztették, a tél egy állóháborút hozott, „az oroszok minden frontszakaszon 3-4 vonalmélységben erődítettek, ami arról is szól, hogy ha megérkeznének az amerikai-nyugati támadófegyverek, akkor a védekezés egy összehangoltabb, komplexebb mutatvány legyen, mint amit korábban Harkivnál mutattak” – fogalmazott az NKE kutatója. Csiki Varga Tamás úgy vélte,

és ugyanígy nehéz hadműveletet vinni olyan terepen is, ahol folyók, természetes akadályok nehezítik az áttörést.

Mint mondta, a várható tavaszi orosz hadművelet célja a két donbaszi régió teljes területének elfoglalása lehet, míg ukrán részről vélhetően Zaporizzsje környékén indulhat meg egy támadás dél felé Melitopol irányába, hogy kettévágják az oroszok által megszállt dél-ukrajnai területeket.

Csiki Varga szerint „van egyfajta versenyfutás” a két fél között, hogy ki és milyen formában kezdi meg a tavaszi offenzívát, mert a stratégiai kezdeményezés meghatározhatja azt, hogy hol és milyen feltételek mentén zajlik majd a további fegyverzetátadás.

Mire elég az eddigi nyugati nehéztechnika?

A biztonságpolitikai elemző szerint 900 harckocsival át lehet törni egy frontszakaszt, ha azt megfelelő számú páncélozott harcjármű követi, és meg tudják tartani az elfoglalt területeket. De felhívta a figyelmet arra, hogy egy sikeres támadás után kell egy követező hadműveleti egység, az úgynevezett „sikerkifejlesztő lépcső”, vagyis a behatolás után a támadók megpróbálják bekeríteni a védekező erőket, a támadás lendületének fenntartásához pedig folyamatos utánpótlásra van szükségük.

Csiki Varga szerint

de az orosz mennyiségi fölény áttöréséhez több nyugati harckocsira lesz szükség. „A nehéztechnika azért létfontosságú, mert a front áttöréséhez a mozgékonyságot, a túlélőképességet és a tűzerőt adja” – tette hozzá.

„A Leopardokon kívül más harctéri alkalmazást más eszközökkel nem fognak tudni biztosítani” – közölte a szakértő, aki szerint eleve a Leopard tankból van a legtöbb Európában (1800 darab), és a használatára való kiképzés is észszerű döntés lenne.

Ami az Abrams harckocsikat illeti, Csiki Varga Tamás emlékeztetett, hogy

de ezek a NATO védelmi kapacitását képezik, ekképp az amerikaiak ezt egyelőre nem akarják átadni az ukránoknak. Az sem utolsó szempont, hogy a legfejlettebb technika átadása azzal a veszéllyel is járhat, hogy az orosz kézre jutó tankok technológiáját az ellenfél tanulmányozni tudja majd.

Átad-e a Nyugat vadászrepülőket?

Csiki Varga felhívta a figyelmet, hogy az orosz légierőnek jelentős tartalékai vannak még, a modern nyugati páncélosokkal végrehajtott ukrán támadást komoly légicsapásokkal meg lehet akasztani.

hogy a harckocsik támogatására „hadműveleti szintű támadásokat tudjanak végrehajtani”. Az orosz MIG-ek ellenében az amerikai F-16-osok képesek lennének légi fölényt kialakítani az ukrán légtérben.

Mi a tét?

Az ukránok számára a háború kimenetele létkérdés:

– vonta le a konklúziót Csiki Varga Tamás. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint nyugati fegyverzettek az ukránoknak vannak lehetőségeik egyes területek visszafoglalására, de csak korlátozottan.

Orosz részről szintén kardinális kérdés a területfoglalás, hiszen négy ukrán megyét is magukhoz csatoltak, olyan területeket, amelyek fölött nem sikerült egyelőre megvalósítani az orosz fennhatóságot, és jelen állás szerint nem valószínű, hogy ezeket a területeket az oroszok 2023-ban el tudnák foglalni. „Amíg ezek a területek nem állnak orosz ellenőrzés alatt, addig hosszútávú fegyverszüneti egyezményre az oroszok nehezen fognak készen állni” – hívta fel a figyelmet Csiki Varga, hozzátéve:

„A mennyiség és minőség küzdelme még nem dőlt el”, a tavaszra várt offenzívák kulcskérdése pedig az lesz, hogy a mennyiség vagy a minőség fog-e dominálni – zárta gondolatait Csiki Varga Tamás a Mandiner Világrend című műsorának eheti adásában.

--

Nyitókép: Leopard 2-es tank egy német hadgyakorlaton Augustdorf mellett február elsején  –  forrás: INA FASSBENDER / AFP