Nekiment Stephen Hawkingnak a magyar filozófus

2019. június 11. 14:46

Stephen Hawking tévedett, amikor azt gondolta, a természettudomány választ tud adni a végső kérdésekre Szombath Attila szerint, aki a Mindenki Akadémiája keretében beszélt arról, hogy mi a filozófia.

2019. június 11. 14:46

Azért szeretem a filozófiát, mert mély belátásokat ad abba, hogy az emberi létezés és a valóság egésze tulajdonképpen micsoda  – mondja a Mindenki Akadémiájának egyik részében a filozófiáról beszélő Szombath Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, akinek egyik professzora, egyben barátja a jezsuita Weissmahr Béla, az úgynevezett „transzcendentális tomizmus” egyik utolsó képviselője volt.

Szombath tanár úr nem csak filozófiatörténettel foglalkozik, hanem maga is filozofál, saját átfogó bölcseleti rendszert alkotott meg, s erről szóló könyvének címe A feltétlen és a véges. Ez hamarosan németül is olvasható lesz. Ennek egyik központi fogalma a szabadság.
Ha feltesszük a kérdést, hogy az ember miért filozofál, akkor ehhez a kulcsot az ember öntudatos mivolta adja, ami számunkra természetes, de ehhez fogható rejtély aligha található az univerzumban – kezdte előadását a Pázmány docense. – A saját létezését az ember igyekszik meghatározni. 

Mindenki filozofál?

Ahogy az ember rápillant saját létezésére, lesz egy alapvető hiánytapasztalata, amit Leibniz a metafizikai rossznak nevezett el. Ennek a korlátozottságaink az okai, például az időbeli korlátaink, a térbeli korlátozottságunk és a képességbeli korlátozottságaink. 
A filozófia az emberi önreflexióból, saját magunkra való visszakérdezésből származik, és ezekre a kérdésekre nem lehet pusztán természettudományos választ adni – mutat rá Szombath, hozzátéve, hogy ettől még sajnos nem mondhatjuk, hogy mindenki filozofál. A kérdésekre általában mindenki ad valamilyen választ, de azok az esetek döntő többségében nem érik el a filozófia nívóját. 

Nem filozófia a divatos minták utánzása, ahogy az sem, ha – mint régen – annyira egy hagyományos berendezkedésű társadalomban, életvilágban élünk, hogy abból nem lehet „kikérdezni”. Amikor a filozófia elkezdődik a görögöknél a Krisztus előtti 6. században, akkor már az akkori görög tradíció már nem volt erős annyira, hogy ne lehessen kitekinteni belőle. Úgyszintén sokszor lép a filozófia helyére a new age és az ezotéria; vagy a szcientizmus (fizika vagy biológia): egyes elméletalkotók úgy vélték, hogy egyes természettudományos megközelítések tudományos világképpé bővíthetőek. 

Tudományos világkép: önellentmondás

Szombath Attila leszögezte: sokan büszkék ugyan, hogy tudományos világképük van, de a „tudományos világkép” szókapcsolat önellentmondás, így ezt követni nem túl okos dolog. A tudomány definíció szerint a valóság egy szeletét vizsgálja, nem az egészet, azt is egy bizonyos szempontból, például matematizálható összefüggéseket keres. A fizika hatókörébe nem tartozó dolgokat – például a természeti szépséget – fizikai szempontból vizsgálni logikai hiba. A tudományos világkép filozófiapótléknak teljes képtelenség. Egy korlátozott területet vizsgáló tudományágnak egy adott szempontot vizsgáló módszertanát igyekszik világértelmezésre használni, hipotéziseit végső igazságnak beállítani. Ennek a szcientista világképnek az egyik fő képviselője volt Stephen Hawking elméleti fizikus.

A filozófia – érvel Szomhath Attila –  egyrészt „a helyes kiindulópontok argumentatív keresése” azzal kapcsolatban, hogy végső soron mi a valóság és mi ebben az ember rendeltetése. A filozófia nem arról szól, hogy szépeket mondunk, hanem gyakran olyan bonyolult levezetések vannak benne, mint a matematikában, amelyeket lépésről lépésre végig kell követni. 

Legalább négy féle filozófus van – szögezte le az előadó. Mindenekelőtt az, aki saját, átfogó, végiggondolt válasszal rendelkezik a világ alapkérdéseire, és azok nem mások mechanikus másolását jelentik, hanem önálló rendszert. A filozófusok egy másik kategóriája a filozófiatörténészeké, akik a nagyokat interpretálják. Aztán vannak az esszéírók, akik részletkérdésekről értekeznek. És végül sok olyan filozófus van, aki szerint a filozófiai kérdéseket nem lehet megválaszolni, tehát ők alkotják a filozófia belső ellenzékét, akik a filozófia alapvető célkitűzését tagadják. Szombath szerint valódi értelemben csak az első kategóriába tartozók a filozófusok. 

Tudománytalan-e a filozófia?

A kérdést azért szokták feltenni, merthogy a filozófusok vitatkoznak. De a vitából nem következik, hogy senkinek ne lenne igaza. Tudománynak nem csak a kísérletező természettudományokat nevezzük, így a matematika sem lenne tudomány, hiszen ott sem kísérleteznek.  A filozófia hasonlít a matematikára. 

Érthetetlen-e a filozófia? Ez egy gyakori kifogás a tudományterület ellen. El kell fogadni, hogy ahol „finomított gondolkodás van, ott a szaknyelv kikerülhetetlen” – mondja Szombath Attila.

Az előadó úgy fogalmazott: a filozófus köztes lény a költő és a matematikus közt. A filozófia sosem személytelen, a filozófus személye „átlengi” a műveit. 

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 100 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
2020. május 15. 13:36
Tisztelt Professzor Úr! Előadása a Mindenki Akadémiáján, s utóbb az internetről kapott felvilágosítások lebilincseltek. Talán többet mondok arról, hogy a hazai baptista teológián megszakításokkal tanszékvezető tanár, dékán, majd előadó voltam. Összesen kitett 20 évet. Írtam saját kiadásban könyveket is. Egyháztörténelemből doktoráltam az Egyesült Államokban, természetgesen angolul. Most annyit, hogy nagyon jelentős harmónia mentén alakult 1947 óta részben történelmi és még inkább filozófiai vizsgálódásom.
Skankhunt42
2019. június 23. 06:21
Bullshitelés művészete. Csak lapátot ne kelljen fogni.
Palepoli
2019. június 12. 07:53
Hawking egy celeb, egy médiagenya volt, nem kéne komolyan venni.
annamanna
2019. június 12. 00:28
"Hawking a filozófia Grétája." Még minek van Grétája? Mit jelent Grétának lenni? Ki az a Gréta (Garbon kívül, de ő hogy kerül ide?)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!