Megdönteni Putyin Tímeát

Andropov? Csernyenkó? Medvegyev? Sztálin halála és Berija kivégzése után négyesfogat (Bulganyin, Hruscsov, Malenkov és Molotov) húzta a Szovjetunió szekerét, majd tandem kormányzott (Bulganyin és Hruscsov). Nyikita Szergejevics csak az 1957-es pártellenes összeesküvés leverése után vált egyeduralkodóvá.

Oroszországban eddig sohasem a nép döntötte el a kormányváltást, hanem a Kreml urai döntöttek. A szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy a jövő évi választáson sem a nép fog dönteni. A választás előtt a Kreml urai ahogy eddig tették, eldöntik, hogy ki induljon az elnöki posztért, és az bizonyosan megnyeri a választást. Ha Putyin elég erős és diszponál a vezetők felett, akkor őt indítják. Ha viszont gyenge, akkor még a választás előtt valamilyen ürüggyel "önként" lemondatják. Ősszel többet látunk, mert akkor meg kell mondani, ki a jelölt.

Gratulálni szeretnék a szerzőnek, mert Somogyi Zoltánt és Henry Kissingert egy mondatba összerakni nem könnyű, esetleg következő cikkben a tökfőzeléket a fúziós reaktorral kéne megpróbálni.

agy képet, és igazítják hozzá biztonságpolitikai rendszerüket. Aki Putyin több mint húszéves uralmának megdöntését sürgeti, az támassza alá garanciákkal, hogy a Kreml őt követő ura a mostani orosz elnöknél kevésbé veszélyezteti majd az Európai Unió és benne Magyarország biztonságát. ------------------------- 1.Képes? Ezt a hangot nem rakem. A kép magyarul héphént rakódna, a skep-skeb stumától, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumától ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredejteni. Ez van rakódni kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőnek innen is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőnek innen is ernyesztota. 2.Igaz? Igazít? He? Az igaz etimológiája bizonylosz, de így a magyar a ra és re stumától, a rak-tól azt mondja, hogy rakta, rekna. Hisz olyan hang nem van, hogy jog, az egy kreált libcsi klingoni hang, a magyarnak a habubsd vagyis a jog fájandja van, ana rakta. Nem azt mondja így a magyar hogy igazít, hanem azt, hogy rekkent, renkni, rekkni is lehet, ez az ősmagyar, az illberális, a racionális. Ha a rak flektált formájától ered a rekkent és a renkni, a rek nazálisan, úgy nem igazgató, hanem rektár. Hát ott vahn a rektor is, a rektár az ősmagyar, az illiberális, a racionális: -rakta, rekna: wahr, de a rekna schnell is, és rejtetten is, bereit is, hisz a rekenni az schnell, racionális. -renkni, rekkenteni, rakttává rak: zurechtmachen. -rektár 3. Nem hoz, ez itt nem Örményia, hanem magyarul nak-nek. 4. A rend raktányja raku, így rakód, rendraku. Szerint? Sor? Nem, szer-sor hangokat, indogermán ser stuma, dúrgerni a rakura, így azt mondjuk, hogy rekkint. 5.. Nem több. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dubb. A stuma a du magyarul, és az ö magyarlosz: du stuma: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni. 6.Nem dönt, az ö magyarlosza, magyarul dent. 7.Sürget? Az etimológia bizonyvsza, így inkább a dúr stumától dúrong és ettől dúrongel. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 8. Az al a túl. A be etimológiája bizonylosza de igenstak az indogemrán epi-től. Logikusabb az ina, hisz raktán rejmed ene ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a német innen a magyar innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 9.Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ena sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe... er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider... ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered... va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá.... Naker: odajut, rejk. Nakered: nahert sich. Ranakered: folge, folgernd. Ranakeredva: folgerung. Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek s az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember,, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály 10.Elnök? Az egy libnernyák, democsokrata nyelvkakilás. Vezető? Ez a hang igen szlávos, az uegh stuma magyaros formája uh stuma. De a magyarnak rejku van és regerda, így a hangok: rakó, raktár, rengyár, rektár, regény. Krümmung? Stak a libcsinek vahn és a biciklinek, kurma a ku stumától. Ez a kurma, Krümmung libcsi ideológia, kurengály, degeneráció. A magyarnak a fájandja van, a re és ra stumátóla regerda. .Ország? Nem rakem a hangot, ha az úr-tól ered, úgy nagyon kurka, korcs hang, és az úr az úra wera, úra van. Ha sok ra s re stuma van, úgy a magyar, ősmagyar hang a rejku. Hisz regerda van, rengyár, rektár, raktár. A rengyárnak így rejku van, vagy a rakónak, a rejku reja a népnek. Én egy országtagadó vagyem, az egy habubsd persóna, newyorki cég. A magyarnak regerdarakója, Regieringrex, vagy rejkurakója, Reichsrex van. 11.A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú.