Fruzsina, a Sátánnal, a nagy szétszóróval nincs párbeszéd

„Fruzsina, a Sátánnal, a nagy szétszóróval nincs párbeszéd.

Ezek az emberek  egy »permanens forradalom« hívei, amely kizárólag alá és fölérendeltségi viszonyban tudja elképzelni a világot és folyamatos felszabadítási harcot vívnak: a feketéket elnyomó fehérek, a nőket elnyomó férfiak, a gyerekeket szinte rabságban tartó szülők, az értelemre (szerintük) láncot vető vallás, a vágyakat korlátozó emberi test (»úristen, ez nem igazság férfinek születtem«! – ja én meg Napóleonnak csak senki nem szólít császári fenségnek, most hova rohanjak?) és végső soron a földet »szennyező« ember ellen is. 

Böjte Csaba számukra csak egy préda, akire most lecsaptak (bűnös volt úgy is a szemükben, mint a nemzeti oldal elkötelezett híve) az őket követők falkájával, akik végre úgy érzik, hogy »tehetnek valami hasznosat« egy rohadj lájkkal, mielőtt visszakullognak az egyébként halálosan unalmas életükbe (általában nagyvárosi, magányos nők, valamelyik multinál egy-két  Coelho vagy valami hasonló ezoterikus messiástól idézettel a »zsebükben«, ami aztán nem védi meg őket a magánytól, a rossz kapcsolatoktól és úgy egészében az élet realitásaitól). 

Rávetik magukat az áldozatukra és a földre rántják őket, apró harapásokkal szétmarcangolják őket és amikor »eltelnek a vérével és a húsával« (magyarul megunják, mert kell az újabb impulzus, hiszen az tartja mozgásban a gépezetüket, a szociális hálójukat és végső soron az egzisztenciájukat) egyszerűen keresnek egy másik áldozatot, akiről megint undorító vicceket faraghatnak vagy éppen erkölcsi ítélet mondhatnak, hogy aztán azt újra lájkokra a lájkokat pedig pénzre váltsák. És tudod, tudjátok mi a legszörnyűbb ebben az egészben? Az, hogy csak romokat hagynak maguk után.

Ha most Böjte Csabát, aki nem nem olvassa a WMN, az ELLE és többi női magazin pszichológiai rovatát, fogalma sincs róla, hogy melyek a legmenőbb wellness szállók és valószínűleg arra sem tudna válaszolni, hogy »hogyan tartsuk ébren a lángot«  stb, viszont gyerekek tucatjait, ha nem százait fogadta be (gyakran anyákkal együtt), végig koldulta az országot és az elszakított területeket, hogy pénzt, eszközöket szerezzen élelemre, ruhára, fűtésre, lakhatásra; tanítatta őket, szóval ha ezt az embert  most száműzik és szétverik a művét, akkor mi lesz a nőkkel, akik beesnek hozzá a gyerekeikkel és mi lesz az árvákkal?! Mehetnek haza a mélyszegénységben élő, sokszor alkoholista szüleiekhez vagy bízzuk őket például a derék (ha-ha-ha) román állam gondjaira. Mert biztos, hogy pesti szellemi, lelki zombihad holnap már újra magával, a ki nem beszélt meg nem oldott és mindig másokon számon kért problémáival és nem velük lesz elfoglalva. 

Szóval nincs mit megbeszélni. Böjte Csaba ártatlan és csodálatos ember!

És mi nem tehetünk mást, mint azt, hogy most SEM nem hátrálunk meg a gonosszal szemben.”

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád