Az is nyílt titok, hogy Romániában minden fontos döntést megelőz egy konzultáció az amerikai nagykövettel.
„Románia kiemelt stratégiai fontosságát mérete és fekvése mellett az is fokozza, hogy a zavaros 1990-es évek után az ország vezetése (hol a kormány, hol az államelnök, hol mindkettő) erőteljesen és töretlenül Amerika-párti és készségesen együttműködik Washingtonnal, legyen szó titkos CIA-börtönök működésének engedélyezéséről, vadászrepülőgép-vásárlásról, pénznyelő autópálya-építésről (emlékszünk az amerikai Bechtelre, ugye), a fekete-tengeri kőolaj- és gázkitermelés amerikai érdekeltségeiről és sorolhatnánk.
A legfontosabb elem nyilván az, hogy Bukarest gond nélkül »megengedte«, hogy az ország területén működjön az amerikai rakétapajzs egyik eleme (Deveselu), aztán jelentős amerikai katonai bázisok épüljenek ki a Fekete-tenger partján, Konstanca mellett és Aranyosgyéresen is, a Brassó megyei Nagysinken pedig nagyszabású NATO-hadgyakorlatokat tartsanak jelentős amerikai részvétellel.
Azt is tudjuk, hogy a romániai korrupcióellenes harc erőteljes amerikai sugallatra és politikai támogatással indult be, Washington ugyanis geopolitikai biztonsági kockázatot látott a romániai nagykorrupcióban. Klaus Iohannis államfőt igencsak szeretik a Fehér házban (bárki is legyen ott az elnök), az amerikai külügyminisztériumban és a Pentagonban is, 2014-es elnökké választását pedig már-már amerikai ügyként kezelték és támogatták az akkori miniszterelnök Victor Ponta ellenében, akiben az orosz érdekek képviselőjét látták.
Az is nyílt titok, hogy Romániában minden fontos döntést megelőz egy konzultáció az amerikai nagykövettel, legyen szó fontos törvények elfogadásáról, választásokról vagy egyéb, nagy horderejű döntésről.
És persze azt se feledjük, hogy a Project on Ethnic Relations (PER) nevű amerikai civil szervezet (értsd: civilszervezeti köntösbe bújtatott amerikai érdekérvényesítő, informális külpolitikai entitás) milyen szerepet játszott az 1990-es évektől kezdve a romániai etnikumközi viszonyok, különösen a román–romániai magyar viszony mérsékelt szinten tartásában, ami az 1990-es Fekete március után és a balkáni háborúk fényében különösen fontos geopolitikai jelentőségű célkitűzése volt Washingtonnak Európa keleti részében.”
Nyitókép: Pixabay
***
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A galaci incidens után Bukarest egy olyan rendelkezésre hivatkozott, amely rendkívüli egyeztetést tesz lehetővé a tagállamok között.
Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a történtek körülményeinek feltárásához szakértői munka szükséges.
Bekérették a román külügyiminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét.
Az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezését sürgette a köztársasági elnök.
Magyarország korábbi miniszterelnöke a Romániában történt incidens kapcsán a Tisza-kormánynak is üzent.
Bóka János reagált Magyar Péter bejelentésére, egyúttal párhuzamot is vont a történelem egy korábbi korszaka és a jelen között.
Az amerikai rapper csepeli koncertjére mentők is érkeztek, többen pedig idő előtt elhagyták a rendezvényt.
