„Az orosz inkompetencia és győzésképtelenség bizonyítéka lenne ez a naponta fél bakarasznyi haladás? Vagy pedig ez tekinthető a modern városi hadviselés normális ritmusának?
A következtetések iránya sok esetben az esettanulmányok kiválasztásán múlik. Ez pedig egy meglehetősen szubjektív művészeti ág, amit talán csak azzal tehetünk objektívebbé, hogy előre meghatározzuk a választás kritériumait:
1. Eleve félretettem minden olyan esetet, amiben személyesen vagy közvetett módon részt vettem.
2. Csupán azokat az eseteket elemeztem, amik elérik a közepes intenzitású konvencionális hadviselés szintjét.
3. A kosárból kiemeltem négy szélsőértéket, amik különösen hosszú, ezer napnál hosszabb ostromokra vonatkoznak.
4. Továbbá kiemeltem azokat az eseteket is amikor egy város kardcsapás nélkül vagy pedig csupán egy minimális ellenállás után cserélt gazdát.
Az utóbbi kilenc év általam relevánsnak ítélt esettanulmányaiból a következő konklúziókat lehet levonni:
1. A városi harc egy időigényes népsport.
2. Zöld szamár és rövid ostrom nem létezik. Ha a védekező fél elkötelezi magát a védelem mellett akkor egy elhúzódó küzdelemre számíthatunk, ami egy hónaptól több évig terjedhet.
3. Minél több ideje volt a védekező félnek a védelem kiépítésére, annál inkább elhúzódik az ostrom.”
Nyitóképen: Bahmut. Fotó: AFPTV / AFP