Magyar Péterre csúnyán ráhozta a frászt Puzsér, a napon felejtett csokihörcsög megfutamodott

Végre kiderült az igazság.

Aki mániákusan gyűlöli a vallást, és folyton vele van elfoglalva, az bizony látens vallásos.
„Tóta W. azt írja, hogy a pápa vélhetően túl tanult ahhoz, hogy higgyen Istenben, mert az ateizmus a tanultak luxusa. Hát ez a 18-ik századi elmélet azonnal bukik, ha az ember ateista oldalakat böngész, vagy militáns ateisták írásait olvassa. Főleg, ha vallásos tudósok vagy filozófusok munkásságával veti össze az itt tapasztaltakat.
Tessék, itt az empirikus kutatás eredménye, amely ezt a régi, bizonyos scientista szektáknál fennmaradt babonás hiedelmet cáfolja. Persze ettől még Tóta W. nem fog árnyaltabban fogalmazni, hiszen a hit az hit, s neki a hite rendíthetetlen, márpedig a vakhit éppúgy nem tűri sem a társadalomtudományi vagy történeti munkák tanulmányozását, mint az önismeretet. (Ez utóbbi úgy jön ide, hogy aki mániákusan gyűlöli a vallást, és folyton vele van elfoglalva, az bizony látens vallásos.) Vagyis nem az istenhit, hanem a vakhit összeférhetetlen a tanultsággal, higgyen az illető bármiben.”
Nyitókép: Shutterstock