Magyar Fohász 2023 – Krisztus a jövőnk

2023. április 18. 17:39

Semmi baj, ha ez a dal mély üzenete. Csak akkor miért nevezzük „fohásznak”?

2023. április 18. 17:39
null
Gável András
Dicsőítő Sziget

„Közeledünk Ferenc pápa magyarországi látogatásának hétvégéjéhez. Noha alapvetően az egyházfő pasztorális szándékkal érkezik Budapestre április végén, természetes, hogy az állami szféra is méltón fogadja majd a vatikáni államfőt. Lehet, hogy az ezirányú tisztelgés kifejeződésének része az államtitkári megrendelésre született pápaköszöntő is. A Magyar Fohász 2023 című opusz előadói neves énekesek (Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Vastag Csaba), akiknek a részvétele a dalban önmagában véve, szintén hitvallásként értelmezhető.

Pálinkás Gergely (zene) és Toldi Tamás (szöveg) szerzeményben amolyan félreérthetelen és szándékolt módon jelenik meg a magyar virtus. Erre erősít rá a hangszerelés és mondjuk az »életfa« kifejezés a szövegben. A zenészek és az énekesek kétségkívül hozták a tőlük elvárható profizmust. Hegedűn Szirtes Edina »Mókus«, furulyán Heinczinger Miklós, a nemrégiben állami kitüntetésben részesült Misztrál zenekar egyik tagja teszik a magyar szív számára közelivé a popdalban megfogalmazott, feltételezhetően színtiszta katolikus keresztény üzenetet.

A szám mondanivalója azonban »az utolsó pillanatig« implicit.

Isten és Jézus Krisztus nevének említése – amely elvárható lett volna, ha már a pápalátogatás hivatalos mottója: »Krisztus a jövőnk« – mintha derogálta volna a »költőt«, aki, biztos ami biztos alapon, az egyes szám második személyű személyes névmás (»te«) homályában »felejtette« a transzcendens távlatokat. Az állami szféra pápaköszöntő dala így valóban, akár minden magyar fohásza lehet – vallástól és felekezettől függetlenül.

Aki a Petőfi évhez illendően, Petőfitől kölcsönzött kifejezéssel élve a »magyarok istenéhez« mondana imát, annak is, aki Buddhához kíván elmerengeni, annak is.

Egyetlen halvány, égremutató fénysugárként a »Szent Atyánk« kifejezés mutatkozik. És az írásmódból ugyan a mennyei Atyára, a Szentháromság első isteni személyére következtethetünk, mégis érezhető az áthallás a »szentatya« szóval, amely a katolikus egyházfő elfogadott egyik hivatalos elnevezése. Akár azt is feltételezhetnénk, hogy a szakrálisnak sejthető és remélt kifejezés esetleg a katolikus egyházfőre vonatkozik jobban. Ilyen értelemben viszont inkább politikai és diplomáciai hangvételről beszélhetünk, amelynek nem titkolt (és semmiképpen sem szégyellni való) értelme:

»Ferenc pápa, állj a magyarok mellé!« – amúgy is a háború megoldásának kérdésében valóban egy oldalon állunk.

És semmi baj, ha ez a dal mély üzenete. Csak akkor miért nevezzük »fohásznak«?”

Nyitókép: Képernyőfotó

***

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Kapcsolódó cikkek

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kishal
2023. április 18. 23:44
1:10-ig vállalható. Onnantól Keresztes Ildikó affektáló éneke méltatlan egy Istenhez forduló fohászhoz. Illetve a zenei aláfestés is átcsap egy ír környezetben játszódó '80-as években készült 6 részes angol minisorozat intrójába.
Petkó Zsigmond
2023. április 18. 20:37
Ezekből a hegedős-magyaros-diszkóritmusos kuplékból pontosan tizenkettő egy tucat. Hatalmas baj, hogy a kultúra, azon belül is főleg a zene ekkora vakfoltja a kormányzatnak, hogy nem tudnak egy valamire való emberrel egy valamire való tizenötéves zenei nevelési tervet végigvinni. Meglesz még ennek a silányság dáridójának a böjtje. Nemzedékek nőnek/nőttek már föl ennél nem különb, híg közhelyfőzelékeken, a gondolkodásuk, az önképük, a gondolati erejük pontosan olyan (ilyen) is.
I_Isti
2023. április 18. 20:33
NEM értem, hogy miért nem lehet kimondani egy katolikus dalban azt, hogy "Jézus Krisztus"?
budapesti
2023. április 18. 18:29
Kicsit túljátszották a szövegírók a politikai propagandát - így a dal szövege, "ha akarom", akár a magyar nacionalizmus (avagy a Magyarok Istene, Szent Ősmagyar Nép stb.) imádataként is érthető a keresztények Istenéé helyett. Na de. Keresztényként ettől még hihetjük és hisszük, hogy Isten kezében van a sorsunk, legalábbis egészen hosszú távon mindenképpen. Már csak a történelmi tapasztalat alapján is jobb, ha erre figyelünk. Mert az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson a "Krisztus győz" (Christus vincit) volt az ének szövege - és már csak ebben bízhattak 10 év múlva a hívő emberek világháború, népirtás, diktatúrák után és közben, elnyomott, üldözött egyházként. Krisztus győz - az egyéni életedben, ha hűséges vagy. Lesz, ami lesz a történelemben.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik