Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Semmi baj, ha ez a dal mély üzenete. Csak akkor miért nevezzük „fohásznak”?
„Közeledünk Ferenc pápa magyarországi látogatásának hétvégéjéhez. Noha alapvetően az egyházfő pasztorális szándékkal érkezik Budapestre április végén, természetes, hogy az állami szféra is méltón fogadja majd a vatikáni államfőt. Lehet, hogy az ezirányú tisztelgés kifejeződésének része az államtitkári megrendelésre született pápaköszöntő is. A Magyar Fohász 2023 című opusz előadói neves énekesek (Varga Miklós, Keresztes Ildikó, Vastag Csaba), akiknek a részvétele a dalban önmagában véve, szintén hitvallásként értelmezhető.
Pálinkás Gergely (zene) és Toldi Tamás (szöveg) szerzeményben amolyan félreérthetelen és szándékolt módon jelenik meg a magyar virtus. Erre erősít rá a hangszerelés és mondjuk az »életfa« kifejezés a szövegben. A zenészek és az énekesek kétségkívül hozták a tőlük elvárható profizmust. Hegedűn Szirtes Edina »Mókus«, furulyán Heinczinger Miklós, a nemrégiben állami kitüntetésben részesült Misztrál zenekar egyik tagja teszik a magyar szív számára közelivé a popdalban megfogalmazott, feltételezhetően színtiszta katolikus keresztény üzenetet.
A szám mondanivalója azonban »az utolsó pillanatig« implicit.
Isten és Jézus Krisztus nevének említése – amely elvárható lett volna, ha már a pápalátogatás hivatalos mottója: »Krisztus a jövőnk« – mintha derogálta volna a »költőt«, aki, biztos ami biztos alapon, az egyes szám második személyű személyes névmás (»te«) homályában »felejtette« a transzcendens távlatokat. Az állami szféra pápaköszöntő dala így valóban, akár minden magyar fohásza lehet – vallástól és felekezettől függetlenül.
Aki a Petőfi évhez illendően, Petőfitől kölcsönzött kifejezéssel élve a »magyarok istenéhez« mondana imát, annak is, aki Buddhához kíván elmerengeni, annak is.
Egyetlen halvány, égremutató fénysugárként a »Szent Atyánk« kifejezés mutatkozik. És az írásmódból ugyan a mennyei Atyára, a Szentháromság első isteni személyére következtethetünk, mégis érezhető az áthallás a »szentatya« szóval, amely a katolikus egyházfő elfogadott egyik hivatalos elnevezése. Akár azt is feltételezhetnénk, hogy a szakrálisnak sejthető és remélt kifejezés esetleg a katolikus egyházfőre vonatkozik jobban. Ilyen értelemben viszont inkább politikai és diplomáciai hangvételről beszélhetünk, amelynek nem titkolt (és semmiképpen sem szégyellni való) értelme:
»Ferenc pápa, állj a magyarok mellé!« – amúgy is a háború megoldásának kérdésében valóban egy oldalon állunk.
És semmi baj, ha ez a dal mély üzenete. Csak akkor miért nevezzük »fohásznak«?”
Nyitókép: Képernyőfotó
***