„Élet-halál harcban nincs döntetlen. Ezt Varsóban és Pozsonyban tudják, a Karmelitában még nem. Ukrajna saját magán kívül Európáért is harcol, azért, hogy az maradhasson, ami. Ha Oroszország legyőzi Ukrajnát, akkor a háború előbb vagy utóbb Moldovában, vagy akár a Baltikumban és Lengyelországban fog folytatódni, egyre közelebb kerülve a határainkhoz. Vagyis minden lehetséges eszközzel segíteni kell Ukrajnát és erősíteni a NATO-t, mert ezek védik Magyarországot, nem a nyalka Szalay-Bobrovniczky huszárok.
A Nyugat még mindig óvatos, megtorlástól tart, ha az eddigieknél is hatékonyabb katonai segítséget nyújt Kijevnek. Ugyanezért nem akartak kezdetben nehézfegyvereket, nagy hatótávolságú tüzérséget, légvédelmi rendszereket, lövészpáncélosokat, harckocsikat adni az ukránoknak. Aztán fokozatosan mégis nyíltak a zsilipek – egyrészt mert az ukránok minden várakozáson felül tartották magukat és az elhúzódó, változó jellegű harchoz szükségük volt ezekre a fegyverekre, másrészt az oroszok az atomot kivéve már gyakorlatilag mindent bevetettek, amijük volt, nehéz elképzelni, miként tudnák tovább eszkalálni a háborút, hogyan tudnák megtorolni a nyugati politikát.