„Ma a nagy cégek monopóliumokra törekszenek, de ha ez nem sikerül, akkor legalább arra fókuszálnak, hogy egész iparágakban csak néhány szereplőre korlátozódjon a számuk. Olyan világban élünk, ahol tűzzel-vassal irtják és tiltják a szakszervezeteket, ld. Magyarországon a Hankook gumigyárat, vagy a »nemzet autóját« (?) gyártó Suzuki működését. A közép- és hosszútávú következményekkel semmit sem törődve károsítják a környezetet, legyen szó Göd akkugyárral terhelt kertvárosáról vagy a brazil esőerdők ész nélküli irtásáról.
A globálissá, hálózativá lett kapitalizmus a legtöbb iparágban megszűnt versenyzőnek lenni, alig egy-két szereplő határozza meg a piacot. Az egymást tulajdonló hálózatokban nincs beazonosítható, megszemélyesíthető, számonkérhető tulajdonos. A teljesség igénye nélkül azért említsük meg példának az üdítőital-piacot uraló Coca-Colát és a Pepsit, a nemzetközi csomagszállításban vezető szolgáltatókat, mint a UPS, a Fedex, és a DHL, a bankkártyáknál a Visát és a Mastercardot, vagy a mobiltelefonok szoftverjeit uraló Androidot, valamint az iOS-t gyártó Apple-t. A sort folytathatnánk az öt globális autóipari csoporttal, amely a világ autóiparát fedi le, vagy azzal a három globális légitársaság szövetséggel, amely a légiközlekedést vette szárnyai alá – csak hogy stílszerűek legyünk. Itt tartunk most. Az összkép sajnos a lehető legkevésbé sem szívderítő.”
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre