Harminchárom évvel ezelőtt leállt a megszokott élet Marosvásárhelyen

Söpredék jellegű primitív népség!

1990 március 19-én utcai harcok robbantak ki: megérkeztek a városba az ötven kilométerre eső Görgény-völgyi falvakból buszokkal, teherautókkal hozott falusiak. Doronggal, láncokkal, fejszével estek mindenkinek, akiről azt gondolták, hogy magyar. Útjukat hamarosan az RMDSZ-székház felé vették, ahol éppen a teendőkről tanácskoztak: körülbelül hetven ember ragadt bent az épületben és barikádozta el magát, köztük Sütő András író. Az ismételt segítségkérés (páncélautókkal evakuálni a bent ragadtakat) ellenére csak nagy késéssel küldtek egy ponyvás teherautót, amely ráadásul nem is tolatott a székház kapujáig. A járműig vezető úton mindössze egy gyenge katonai kordon volt hivatott távoltartani a támadókat. A körülményeket látva többen visszamentek a székházba. Sütő és néhány társa a várost ideiglenesen vezető Ioan Judea ezredes felszólítására elindult a teherautó felé – a tömeg ekkor rohanta meg őket és az ütlegelés még a járművön is folytatódott. A súlyosan megsérült , fél szemét elvesztő író életét egy altiszt mentette meg.

A békés együttélés alapja az egymás kölcsönös elfogadásán, tiszteletén kell hogy alapuljon.

Mi történt azóta ezekkel az emberekkel? A zetelaki és oroszhegyi elítélteknek – a történelmi egyházak, az érintett falvak lakossága, az RMDSZ és komoly nemzetközi összefogás hatására, amely során a magyar külügyön kívül többek között a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége is hallatta szavát – Ion Iliescu 1994 márciusában megkegyelmezett. Katona Ádám negyvenkét napot éhségsztrájkolt azért, hogy a zetelakiak második perében elítélt hat személynek is (akik az ítélet végrehajtása elől Magyarországra menekültek, és évekig nem jártak haza) megkegyelmezzenek. Jókora késéssel őket is kiengedték. Karsai László szabadulása napján (fotónk elkészülte után négy órával) öngyilkos lett, Vass Kiss Előd pár hónappal később Budapesten akasztotta fel magát. Ambrus Pál megnősült, gyereke született, Székelyudvarhelyen dolgozik. Nagy Istvánt betegnyugdíjazták, Nagy Imre élete nem sikerült, rendőrségi ügyei vannak. A zetelaki Illyés István családot alapított, gyerekei születtek, sofőrként dolgozik falujában. Boldizsár Ferenc (akinek letartóztatásakor ott kellett hagynia viselős feleségét, s időközben megszületett gyerekét csak akkor láthatta a szamosújvári börtönben, amikor a kisfiú már tudott beszélni) traktorvezetőként dolgozik, született még egy gyereke. Bálint Mihály megnősült, Magyarországra települt át. A kézdivásárhelyi vádlottak közül a tanárnő és ifj. Konrád János Magyarországon él, nem mernek hazamenni, Héjja Dezső súlyos műtéten esett át, a per alatt is kórházban tartózkodott. Reiner Antal háromezer forintnyi betegnyugdíjából utazgat Bukarestbe a bíróságra, Pajzs Ottó is hiába bizonyítja, hogy összetévesztik valakivel, mert ő nem is volt a forradalom idején a meglincselt zsarnok milicista tiszt közelében...