„Az orvosi kamara nem tett mást, mint a maga, igencsak korlátozott eszközeivel megpróbált szakmai vitát folytatni a területet éppen felügyelő zsaruminiszter egyik beosztottjával. Nemhogy süket fülekre találtak a szakmai érveik, hanem egyenesen klasszikus maffia-leszámolás lett belőle: ha nem adjátok be a derekatokat, akkor tönkreteszünk benneteket, és még örülhettek, ha nem kaptok golyót a hátatokba!
Egy normális országban az emberek életével és vagyonával foglalkozó szakemberek számára kötelező a kamarai tagság. Méghozzá három területen: ezek az ügyvédek, az építészek és az orvosok. A kamarai tagság egyfajta társadalmi minőségbiztosítás, hogy nem forgatnak ki a vagyonunkból a zugügyvédek, hogy nem szakad a fejünkre a lakóház és hogy meggyógyítanak, ha kórházba kerülünk. Mostantól ez utóbbira nincs garancia. Ezentúl akár egy üzbegisztáni orvosi egyetemen szerzett diplomával és egy rozsdás szikével is meg lehet műteni magát Pintér Sándor belügyminisztert is, ha egyszer éppen úgy hozza az élet. Persze tudjuk, hogy nem hozza így; a belügyminisztert megvédi az elitkórház biztonsága, a kórházi fertőzés és a műhiba csak a pórnép jussa.
Tizenhárom év kormányzati ámokfutás után lehet itt gyurcsányozni, brüsszelezni meg sorosozni, de fölösleges. Ezt a csődtömeget pontosan tudjuk, hogy kik hozták össze. A példastatuálás üzenete is egyértelmű: vagy befogod a pofád, vagy eltaposunk!
A másik rémületes üzenet pedig a rendszerszintű tudás- és tudományellenesség. Még a végén az alaptörvényükbe is beleírják: Magyarország államformája a suttyó tahóság…”
Nyitóképünk illusztráció. Forrása: Pixabay