Orbán Viktor annyira megdolgozik a sikerért, hogy az még a Le Figaro tudósítóját is elgondolkodtatta
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Mi van, urak? Mi ez az esztelen csapkodás?
„Újabb nyolc tanárt rúgtak ki azonnali hatállyal polgári engedetlenség miatt, és két tucatnyit írásban fenyegettek meg ugyanezzel, ha nem adja fel az ellenállást. Fordítva sült el: mára még többen jelentették be, hogy ők is beállnak a polgári engedetlenséget választók sorába. Új fordulat, hogy ezúttal a BM maga vállalta fel, hogy ők döntöttek. Az első kirúgásoknál még azt hazudták, ez a tankerület ügye. Most előbújt a rendőrminisztérium. A következőnél maga Orbán is kibújik a függöny mögül? Mi van, urak? Mi ez az esztelen csapkodás? Úgy megharagudtatok az Unióra, hogy most a pedagógusokon veritek le? Azokon, akiknek a fizetése töredéke a tiéteknek, amelyet gond nélkül fölemeltetek? Ti vagytok azok, akik otthon felpofozzátok az asszonyt vagy a gyereket, ha a főnök csúnyán nézett rátok a munkahelyen?
Vagy azért kaptatok vérszemet, mert úgy éreztétek: a tüntetések fáradnak, jön a karácsony? Azt sem zárom ki, hogy fordítva van: mivel igyekeztek elsumákolni, hogy pénz majd csak a számotokra megalázó feltételek teljesítése esetén jön az Uniótól, úgy kell tennetek, hogy már most minden rendben van. Ezért többé nem mutogathattok »Brüsszelre«: komolyabb ajánlatot kell tennetek a pedagógusoknak és diákoknak. De nehogy gyengének tűnjetek a felheccelt törzsgárdátok előtt, hát látványosan oda is csaptok egyet.
Vagy úgy vélitek: inkább ezért tüntessünk, ezt már megszoktátok, mint azért, hogy se cukor, se benzin, (más országokban nem hiánycikk), van viszont a szomszédainknál jóval nagyobb infláció, a saját jóslataitok szerint is jövőre tovább emelkedő árak, a romániainál is alacsonyabb nettó minimálbér? Ezért is, azért is. Ne reménykedjetek: egyik nem oltja ki a másikat. A BM közleményében fennhangon dörgitek: az ellenálló tanárok nem teljesítik közalkalmazotti kötelességüket!
Na most az a helyzet, hogy én vagyok a »köz«. Én is, legalább annyira, mint ti. Szerintem meg éppen hogy teljesítik. Megmutatják a közösségnek, a diákjaiknak, mi a civil kurázsi. Mi a szolidaritás. Azon viszont elvitatkozhatnánk, hogy álltok ti a kötelességeitekkel. Tudjátok, amelyekkel annak a bizonyos köznek tartoztok.”
Nyitókép: Mandiner archív