Másképp fogalmazva: a korábbi felszólalás egy mélyebb katolikus-muszlim párbeszédet alakított ki, amely a lélektelen modern világ közös kritikáján alapul.
Egy évtizeddel azután a felhajtás után, ami Regensburgot övezte, felvettek a római egyház közösségébe, és ezt a döntést nagyrészt Benedek írásai inspirálták. Furcsa, de örvendetes fejlemény: Benedek szemüvegén keresztül szemlélve az iszlámot, és annak találkozását a modernitással, sokkal nagyobb szimpátiával és aggodalommal tekintek rá, mint azt nem hívőként valaha is tettem.
Nyugodjék békében; ragyogjon rá az örök fény.”