Itt az újabb orosz nukleáris csodafegyver – kiderült, mi Putyin célja vele (VIDEÓ)

A Poseidon Putyin válaszreakciója az Oroszország elleni szankciókra, és egyben figyelmeztetés, hogy Moszkva továbbra is a legnagyobb atomhatalmak egyike.

A Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás után mindenki nukleáris fegyverkezésbe kezdett. A több mint kétezer nukleáris kísérlet rengeteg ártatlan ember megbetegedéséhez és korai halálához vezetett.

Amint arról a Mandiner is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán büszkén jelentette be, hogy Oroszország sikeresen tesztelte a Poseidon nevű, nukleáris meghajtású víz alatti fegyvert. Az oroszok legújabb kísérlete része annak a nukleáris fegyverkezési versenynek, amely ismét elindult Oroszország, az Egyesült Államok és Kína között.

Nem is olyan régen, a hidegháború idején már volt hasonló helyzet:
kevesebb mint ötven év alatt több mint kétezer nukleáris fegyvert robbantottak fel kísérleti célból világszerte, aminek a helyi lakosság és a környezet itta meg a levét.
Ezt is ajánljuk a témában

A Poseidon Putyin válaszreakciója az Oroszország elleni szankciókra, és egyben figyelmeztetés, hogy Moszkva továbbra is a legnagyobb atomhatalmak egyike.

A CNN egy, Salt Lake Cityben felnőtt, Mary Dickson nevű nő történetén keresztül mutatja be a hidegháború alatti nukleáris kísérletek következményeit, amelyek még évtizedekkel később is sokak fizikai és mentális egészségét keserítik meg.
Mary Dickson az 1950-es és 60-as években nőtt fel Utah államban, mit sem sejtve arról, hogy a szomszédos Nevada államban nukleáris kísérleteket folytatnak, és a széljárás éppen feléjük sodorja a radioaktív szennyezés jelentős részét. Ezt csak később tudták meg, amikor már saját bőrükön tapasztalták a sugárzás káros hatásait.
Dicksonnak pajzsmirigyrákja volt, idősebb nővére negyvenévesen halt meg lupusban, fiatalabb nővérét pedig bélrákkal diagnosztizálták. Dickson a CNN-nek elmondta, egyszer összeszámolta, hogy
a környező öt háztömbben, ahol felnőtt, legalább 54 ember szenvedett rákban vagy autoimmun betegségben, illetve sokan születtek születési rendellenességgel, és gyakoriak voltak a vetélések is.
De nemcsak a nevadai tesztközpont közelében élők szenvedték meg a nukleáris kísérletezéseket. Az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadások után az egész világ nukleáris fegyverkezésbe kezdett. 1945 és 1996 között több mint 2000 atomkísérletet hajtottak végre. A 21. században már csak Észak-Koreában folytak ilyen jellegű kísérletek, utoljára 2017-ben.
A 20. század második felében az Egyesült Államok mellett a Szovjetunió, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína is végzett kísérleteket. Ezek következtében több helyen is súlyos egészségügyi hatásokat tapasztaltak.
Mint már említettük, az Egyesült Államok érintett államaiban jelentősen nőtt a rákos megbetegedések száma.
Kazahsztánban a gyakorlatok idején magasabb volt a csecsemőhalandóság aránya, mint máshol, és a rákos esetek száma is megemelkedett.
Míg a Marshall-szigeteken átlagosan 0,4–3,4 százalékos volt a sugárzás okozta rákos megbetegedések aránya, a Rongelap és Ailinginae atollokon ez 28 és 69 százalék között mozgott az amerikai kísérletek következtében.
A megbetegedések miatt később több országban is anyagi kompenzációval próbálták enyhíteni az érintettek és családtagjaik kárát, de ezek messze nem álltak arányban a valós sérelmekkel.
A CNN cikke szerint összességében, bár a nukleáris tesztek történelmi és tudományos szempontból az országok biztonságát szolgálták, az érintett lakosság életét és egészségét hosszú távon súlyosan károsították.
Nyitókép: AFP