„Egy apró adalék következzék, egyfelől a minden korrupciótól mentes, hófehéren tisztakezű, Carl Zeiss precíziós üveglencseként átlátható, a privát gazdasági érdekeket korántsem az ország érdekei fölé helyező Orbán-kormányról, másfelől a szegény-szegény, folytonosan üldözött, évszázadok, de inkább évezredek óta elnyomott, balsors tépte-szaggatta Magyarországról.
A Neue Zürcher Zeitung számol be arról a pompás nemzetközi üzletről, amelynek magyar részét egy bizonyos Mészáros Lőrinc irányította kínai-magyar konzorcium végzi. A Budapest-Belgrád vasútvonalról van szó, ahol felettébb különös tényekre derült fény. Mind magyar, mind szerb oldalon a vasúti pálya teljesen sík terepen fut, nincsenek hegyek és völgyek, viaduktok és hegyeken átfúrt alagutak. A szerb szakasz 183 kilométer, a magyar szakasz 166 kilométer. Ám ennek ellenére a szerb szakasz 1,2 milliárd euróba kerül, ráadásul úgy, hogy az a vasút számára 200 kilométeres sebességet tesz lehetővé, míg a rövidebb magyar szakasz, amelyen csak 160 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok, a szerb költségnek közel a duplája a maga 2,2 milliárdos kiadásával.
És hogy, hogy nem, megint és ismét és újra és mindörökké a feddhetetlen és velejéig megbízható, kongeniális és multilaterális vállalkozó, a hűséges gyermekkori játszó- és felnőttkori bűntárs (továbbiakban Cosa nostra), Mészáros Lölő Lőrinc, valamint az unalomig megszokott „jogállami eljárások”: a kormány titokban tartja a beruházásra vonatkozó szerződéseket, hiába rendelte el a nyilvánosságra hozatalukat a bíróság.
Csinos jogállam!
A hajdani kínai selyemáruk szállítására alkalmas, Kelet-, Dél- és Nyugat-Ázsiát Európával és Észak-Afrikával összekötő karavánutak (selyemút) nyomán tehát épül-szépül az új kínai selyemút, amely a korrupció ázsiai, balkáni és magyarországi terítésének válik a nagy kínai-magyar közös álom (merj nagy korrupciót álmodni – a magyar választót ez cseppet sem zavarja) remekbe szabott részévé.”
Nyitókép: Gábor György Facebook-oldala