Miután a kereszténysége körüli paláver kezdett alábbhagyni, beleállt olyan dolgokba, amelyekről valóban érdemes lenne beszélni! A hollywoodi molesztálásokról, az ipar belterjességéről, a politikai üzeneteikről, a pedofilokról is elmondta a véleményét. Olyan témákat pendített meg, amelyeket tényleg be kell emelni a közbeszédbe. Úgy tűnt, hogy ez az ember a népszerű keresztény jelző mellé felveszi a szabadságharcost is.
Belülről jött, látta mi történt a zene- és filmiparban, pontosan tudta tehát, hogy melyek azok a dolgok, amelyek körül meg kell törni a tabut, és amelyekről egy külsős nem szólhatna hitelesen. A konzervatívok pedig felemelték, hogy íme, itt a mi hősünk! Aztán mi történt?
Még Donald Trumphoz is elment, aki egy kurta-furcsa közleményt is kiadott arról, hogy járt nála Ye, de vitt magával egy furcsa embert, akit nem ismer, és nem tudja ki ő. Később kiderült, hogy ez a tébolyult és leginkább orosz ügynöknek tűnő Nick Fuentes volt. Tehát Ye Trumpot »összefuenteszezte«, ráadásul épp akkor, amikor a félidős választásokat megnyerte.