Kívánatosnak tartják-e azt, hogy Oroszország a Szovjetunió örököse legyen?

„Értelemszerűen a NATO, a Varsói Szerződéshez hasonlóan, hidegháborús szövetségi rendszer. Egymás ellen jöttek létre. Ha Oroszországot a Szovjetunió örökösének és világhatalmi törekvéseiben egyezőnek tartjuk, akkor tudjuk, hogy Oroszországnak a NATO ellenség. Ha azt gondoljuk, hogy a rendszerváltoztatás utáni Oroszország nem szükségszerűen a Szovjetunió örököse, akkor ez a kérdés már nem olyan egyértelmű. Először ebben a kérdésben kell az oroszbarát honfitársainknak dűlőre jutniuk: kívánatosnak tartják-e azt, hogy Oroszország a Szovjetunió örököse legyen?

Ha a válasz nem, akkor felmerül az a kérdés, hogy milyen alapon tartozik Kazahsztán, Ukrajna vagy Litvánia Oroszország érdekszférájába? Ha a válasz pedig igen, akkor vegyék tudomásul, hogy ezen logika alapján hazánk is az orosz érdekszféra része, amely az ő személyes szabadságuk, jólétük és életlehetőségeik szűkülésével fog járni.

A NATO és a Varsói Szerződés között volt egy olyan különbség, amit semmilyen új jobboldali posztmodernitás, erkölcsi relativizmus, tényellenes hisztéria nem tud eltagadni: a Varsói Szerződéshez a szovjet hadsereg inváziója miatt csatlakoztunk, a NATO-hoz pedig népszavazással.

Ha mi, magyarok elkezdjük kétségbe vonni azt, hogy a finneknek, az ukránoknak ugyanolyan joguk van eldönteni melyik katonai szövetséghez tartoznak, mint nekünk, akkor ezt tőlünk is el fogják vitatni.

Ne dőljenek be a Kremlnek. Legyenek szkeptikusak. Ne engedjék, hogy az érzelmeik vezéreljék, és gondolják végig, milyen jó, hogy már nincsenek itt a szovjet csapatok.”

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner