„Kétpártrendszer” Oroszországban?

„A háború nemcsak a nemzetközi kapcsolatok rendszerére és a világgazdaságra volt hatással, de az orosz belpolitikában is jelentős változásokat indított el. Bár ezen változások pontos irányát ma még nem lehet biztosan megállapítani, az mindenképpen látható, hogy az orosz politika a háború alatt sem alakult monolittá. Olyannyira, hogy egyesek egyenesen egyfajta »kétpártrendszer« megszületéséről beszélnek.

Az orosz politikai elit a közhiedelemmel ellentétben korántsem egynemű, és bár nehezen vitatható, hogy a végső döntést egyetlen személy hozza meg minden fontosabb kérdésben, Vlagyimir Putyin inkább egyensúlyozni látszik a különféle érdekcsoportok között, mintsem minden korlát nélkül uralkodna felettük. A háború előtt leggyakrabban az úgynevezett rendszerliberálisok és a szilovikok (vagy sziloviki), azaz az erőszakszervezetek soraiból érkező, radikálisabb vezetők szembenállásáról lehetett hallani az orosz belpolitikai konfliktusok kapcsán, a két csoport közötti nézetkülönbségek pedig a gazdaság- és államirányítás kérdésein túl a Nyugattal – és persze Ukrajnával – való kapcsolatok jövőjét illetően is megnyilvánultak.

A Nyugat és Oroszország 2014 utáni elhidegülése a szilovikoknak kedvezett, a háború kirobbanásával pedig úgy tűnt, szinte korlátlanul érvényesül az akaratuk. A hagyományos rendszerliberálisok sorra vesztették el pozícióikat az országban, sokan az emigránsok táborát gyarapították, a szankcióháború pedig pontot tett azon remények végére, hogy Moszkva és a Nyugat a globalizáció és a gazdasági célszerűség jegyében békésen kiegyezhet egymással.

A szembenállás azonban nem tűnt el, csak átalakult, azzal párhuzamosan, ahogy a »különleges hadművelet« elhúzódni látszott. Ennek első jele március végén, április elején volt látható, amikor az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokr, és azok eredményeire (orosz kivonulás Kijev alól, békeszerződés-tervezetek) az orosz radikális közvélemény meglehetősen hevesen reagált. Ekkor jelent meg először a gondolat, hogy az orosz eliten belül van egyfajta »békepárt« – vagy a radikálisabbak szerint egyenesen »vereségpárt« –, amely a konfliktus mielőbbi lezárását szeretné elérni. Nem kis részben anyagi érdekei miatt, hiszen a szankciók számos orosz üzletember és politikus Nyugaton tartott vagyonát érintették.”

Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Alekszej Druzsinyin