„Szeretjük, ha az apánk, a tanárunk, a királyunk vagy a miniszterelnökünk tökéletes, nagyszerű, sebezhetetlen, irányt mutató. Hunyadi Mátyás is biztosan fújta az orrát, ha nátha kínozta, Szent Lászlónak is fájt a foga, de nem akarjuk látni a taknyos vagy a feldagadt arcú királyt.
A demagógia sajátos megnyilvánulása volt az a baloldali jelszó, hogy »munkásokat a parlamentbe«. Ennek tipikusan semmi értelme. A törvényeket jobb, ha jogászok, gazdasági szakemberek, történészek vagy filozófusok hozzák, mintha targoncavezetők vagy kőművesek. A kazánomat viszont szívesebben javíttatom gázszerelővel, mint ügyvéddel, a falat is jobb, ha kőműves, a tetőt ács csinálja, mintha történelemtanár.”
Nyitókép: Facebook