Mibe kerül egy világháború, avagy vesztesek és vesztesek? 

A háborús költség-nyereség elszámolást nem országonként, hanem a tényleges hatalmat birtokló csoportok között kell összehasonlítani. A hatalom birtokosai minden esetben azok, akik az erőforrások fölötti rendelkezési jogot ténylegesen gyakorolják, manapság inkább személy szerint másokkal (ú.n. politikusokkal) gyakoroltatják. Az gyakoroltatók szinte minden esetben nyernek, a gyakorlók, azaz a politikusok a háborúk után vesztés esetén akár az életükkel is fizetnek, a pro-forma nyertesek pedig egy rövid dicsfényben ragyogás után eltűnnek a süllyesztőben. A nép tagjai egy ínséges időszak után egy-két nemzedéknyi időre átélhetik a gyarapodás álságos élményét. Az újabb háborúra készülés alatti átmeneti, rövid idejű stagnálást követően, a már elért életszínvonal fokozatos leépülése következik. Eleinte elszigetelt, de már lőfegyveres ellenségeskedések, lokális bombázások, robbantgatások következnek, amelyek eszkalációba fordulva egyre durvuló, de még lokális háború alakul ki. Innen már csak a hatalmat háttérből gyakoroltatók érdekeitől, azaz döntéseitől függ, hogy a lokális háború világszintűvé terebélyesedik, vagy a lokalitás keretein belül elhúzódik, illetve a vesztes fél teljes vagyoni és természeti megkopasztásának ideje után lezárul. Összességében tehát van nyertes fél, ez pedig a médiával összenőtt pénzoligarchia. Valójában három nyitott kérdés maradt. Az első az, hogy a kínai és az orosz gazdasági elit már része-e a médiával összenőtt pénzoligarchiának. Ha erre a válasz az, hogy része, akkor nincs több kérdés. Ha a válasz az, hogy nem része ekkor a következő kérdés az, hogy a médiával összenőtt pénzoligarchia és a tőle független kínai orosz pénzügyi-gazdasági elit képes-e együttműködni. Ha a válasz az hogy képes, akkor van remény. Ha a válasz az, hogy nem képes, akkor a háború gyakorlatilag elkerülhetetlen. Ez utóbbi esetben a harmadik kérdés az, hogy ilyen esetben mi a kisebb nemzetállamok legjobb stratégiája. Erre három válasz adható: a) A román taktika, azaz eleinte a nyerésre nagyobb esélyű félhez való csatlakozás, majd a kocka fordulása esetén hátba-támadása. b) kezdetektől semlegesnek maradni, amennyire csak lehetséges akkor is, ha ezért áldozatot kell hozni. c) feltétel nélkül csatlakozni valamelyik, mind gazdaságilag, mind katonailag erősebbnek vélt nagyhatalmi szövetséghez.

Ha az energiamegmaradás felől közelítünk, az mindig egy zéró összegű játszma. A probléma az arányokkal van. Egy háborúbal mindig egy szűk kisebbség jár jól és egy nagyon széles többség rosszul. Aki itt jól jár, azok annak a néhány vállalkozásnak a TULAJDONOSAI, akik beszállítanak a háborús gépezethez, illetve az ő lekötelezettjeik, az ő érdekeiket a legmagasabb szinten képviselők (politikusok). Mindenki másnak szívás. Ami úgy is megoldható, hogy az adott országban nincs harci cselekmény, se menekülők se semmi. De az inflációt is el lehet engedni és egy-egy erőforrás szükülésétől való félelem is rángathat az árfolyamokon.

hulye komcsi, mindig vannak gyoztesek es vesztesek !

A háborúban mindenki, értsd a gójok, veszítenek, de nem így a zsidók. Ők nyernek. Sőt gazdagodnak ! Mivel ezt jól tudják, így mindig is ők, a zsidók indtották a gójok közötti háborúkat. A háború hatalmas károkkal jár, újjá kell építeni mindent, ehhez PÉNZ kell, amit természetesen a zsidók adják a bankjaikon keresztül. Ez a hitel. Minden hitel KAMATTAL jár. Ez a kamat zsidó magánzsebekbe landol. Ebből élnek a zsidók. Tehát minden közrombolást, úgy az anyagiakat és a szellemieket is a zsidók szervezték meg és a gójokkal bonyolították le. Nincs ország a Földön, ahol nem vetették volna meg a lábukat a zsidók. Még a legeldugottabb helyén is ennek a világnak vannak zsidók. Mindenütt ott vannak és HÁLÓZTOT hoztak létre a PÉNZEK utalására, amely ténykedés szintén PÉNZBE kerül, ingyen nem utalnak. Aztán még ott van a "banki munka" amiért szintén fizetni kell. Ez a SZERVEZETT VILÁGHATALOM. A buta gójok meg fizetnek PÉNZZEL vagy FIZIKAI MUNKÁVAL. Mást nem tehetnek. A gójok élete nem számít ! Eddig még mindig a DOLLÁR a PÉNZ. Most a zsidók azon tüsténkednek, hogy a DOLLÁR maradjon a kereskedelem világpénze. Ügyes !