Csak két kormányfő van ma, aki teljes mértékben a béke pártján áll: Ferenc pápa és Orbán Viktor. Interjú.
„2022. április 3-án a választók egymás után negyedszerre szavaztak bizalmat a Fidesz–KDNP-pártszövetségnek. Az utóbbi években a kereszténydemokraták szerepe egyre markánsabbá, dominánsabbá vált. Milyen új témák jelenhetnek meg a párt programjában, elképzeléseiben?
A kérdésre adandó válaszhoz javaslom, hogy először messzebbről tekintsünk a KDNP-re. A mai Kereszténydemokrata Néppárt jogelődje a Demokrata Néppárt (DNP) volt, annak az elődje pedig ugyancsak a KDNP nevet viselte. Az a párt 1944. november 30-án alakult meg az egyik szervező, Varga László lakásán az V. kerületben, a Galamb utcában, a náci megszállás alatt, illegálisan. Szervezőit a Gestapo kiemelten üldözte, közülük többet Dachauba deportáltak, de sokan voltak olyanok is, akiket a nyilas karhatalom börtöneibe vetettek. A párt 1945 elején Barankovics István hírlapírót választotta főtitkárává, aki a háború befejeztével az új hatóságok minden fórumán megpróbált működési engedélyt szerezni a pártnak, azonban ez csak nagyon lassan vezetett eredményre.
1945. május 8-án az intézőbizottság ülésén a KDNP-n belül a republikánus keresztényszocialista vonal vette át a vezető szerepet, ezáltal Barankovics lett a DNP-re átkeresztelt párt elnöke.
Barankovics a programját XIII. Leó Pápa szociális enciklikájára, a »Rerum Novarum«-ra alapozta, ily módon kívánta kereszténydemokrata párttá formálni a DNP-t. A II. világháború utáni első szabad választásokon pártunk már a legerősebb ellenzéki pártként jutott a parlamentbe, hivatalosan a szavazatok 16,64 százalékát elnyerve. A választás kihirdetett győztese a kékcédulás visszaélések okán az MKP lett (papíron a szavazatok 22,3%-át kapták), a valódi győztes azonban pártunk, a DNP volt.
Választási eredményeink a kommunistákat rendkívül meglepték, így nem véletlen, hogy 1948 második felétől kezdve megkezdődött a DNP »szétszalámizása«,továbbá egyes néppárti képviselőink zaklatása és megfosztása mandátumaiktól.1949. január 25-én Rákosi Mátyás, az ország diktátora tárgyalásra invitálta Barankovicsot, hogy pártjával legitimálja a már fogságban lévő Mindszenty József ellen indítandó koncepciós pert. Rákosi a tárgyaláson Barankovicsot megfenyegette azzal, hogy amennyiben a DNP nem támogatja a kommunistákat a hamarosan lezajló Mindszenty-perben erkölcsileg elítélve a bíborost, majd ezután „önkéntesen” fel nem oszlik antidemokratikusnak és népellenesnek bélyegezve magát, úgy nem kezeskedik a DNP vezérkarának biztonságáért. Ellenkező esetben viszont semmi bántódásuk nem esik. Barankovics az »ajánlatot«, majd Rákosi újabb fenyegetéseit is határozottan visszautasította, ezt követően pedig – egyéb lehetősége nem lévén – próbálta menteni pártunk tagjait az üldözéstől és bejelentette a párt feloszlatását. Így folytatódott pártunk korábbi emigrációs korszaka egészen a rendszerváltoztatásig, amiután újraalakult a KDNP, ragaszkodva a régi értékeihez.
A KDNP csaknem évszázados működéséből az látszik, hogy kezdetben a hangsúly kifejezetten az egyházi és szociális kérdéseken volt, mára azonban már egyértelmű, hogy minden olyan területtel foglalkozunk, amely érinti az embereket: az igazságügytől a teremtett világ védelmén keresztül a lelkiismereti és szociális kérdésekig. Mondhatom, olyan terület nincs is, amit valamilyen szinten ne fednénk le.
Hallani olyan véleményeket, hogy háborús időszakban a kormánynak változtatnia kellene a külpolitikáján, sokkal simulékonyabbnak kellene lennie az Európai Unió irányába. Mi erről a véleménye?
Kereszténydemokrata politikánkat, így külpolitikánkat is az identitásunk határozza meg, amely elkötelezett az Isten, a nemzet és a család iránt. Ezen identitásunk lényege az, hogy éppúgy elutasítjuk a marxista osztályharcot, mint az individualista neoliberalizmust. Mindezt olyképpen, hogy központi értéknek az organikus fejlődést és a társadalmi békét tekintjük, amelynek középpontjában az Isten által teremtett ember áll. Problémánk az Európai Unióval abban áll, hogy a Nyugat elvesztette az Istenbe, a nemzetbe és a családba vetett hitét, felszámolta történelmi gyökereit, így léte anyagiassá, lélektelenné és öncélúvá lett, mondhatni békétlenné vált.
Ne feledjék, csak két kormányfő van ma, aki teljes mértékben a béke pártján áll: Ferenc pápa és Orbán Viktor.”
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
Ők a következők.
A Budaházy testvérek mellett a kormány melletti kiállást szorgalmazza Petrás János, a Kárpátia zenekar énekese, Borbály Zsolt Attila író, de a Fidesz mellett tette le a voksát Bogár László közgazdász, Sneider Tamás és Rig Lajos egykori jobbikos is.
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
A legnagyobb ellenszélben vált sikeressé a már a hazai mozikban is látható, bibliai témájú animációs film.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
